Szinten maradhatott a tavalyi hiány

Ma közli a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) a beszerzésimenedzser-index (BMI) márciusi értékét. Szerdán a kormányzati szektor egyenlegének 2017 negyedik negyedévre vonatkozó adatait ismerhetjük meg, mielőtt csütörtökön megjelenne a kiskereskedelmi forgalom februári előzetes adata, pénteken pedig az ipari termelés februári előzetes adatát teszi közzé a KSH.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján a 2017. évi ESA-hiány a GDP 1,9 százaléka lehetett. A harmadik negyedévig rendelkezésre álló tényadatok 2,6 százalékos hiányt mutattak (négy negyedéves gördülő szemléletben). A negyedik negyedévben a 2016. évinél visszafogottabban alakulhattak a kiadások, mivel az EU adósságszabályának való megfeleléshez az év végi finanszírozási igényt némileg vissza kellett fognia a kormányzatnak. Tavaly a magas gazdasági növekedés, az alacsony kamatok miatt csökkenő kamatkiadások és egyes kiadási tételek szigorú kontrollja javította az egyenleget. Ugyanakkor a költségvetési mozgástér jelentős részét a társasági adó és a munkáltatói járulékterhek csökkentésére fordította a kormányzat. Emellett jelentősen nőtt az EU-s források költségvetésből történő megelőlegezése, ami a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát a GDP 5,2 százalékáig emelte. Ám e tétel jellemzően nem terheli az ESA módszertan szerinti egyenleget. Így összességében a 2016. évihez hasonló lehetett a tavalyi ESA-hiány – véli Pellényi Gábor, az OTP Bank makroelemzője.

A nemzetközi porondon az egyik legfontosabb makroadatnak az eurózónás fogyasztói árindex ígérkezik. Az elemzői várakozások szerint gyorsulhatott márciusban az eurózóna éves inflációja, ezzel együtt az index továbbra is elmarad az Európai Központi Bank 2 százalékos vagy az alatti céljától. Egyelőre tehát hiába a remek gazdasági teljesítmény, a CPI-ben nem érezhető igazi nyomás, a központi banknak nem kell reagálnia – írja Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja