Ismét bővült az építőipar

Mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 8,8, az egyéb építményeké 23,7 százalékkal. Az épületeknél ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést 2018 májusában az előző év azonos hónapjához képest – írja jelentésében a KSH.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 7,4, az egyéb építményeké 26,3, a speciális szaképítésé 13,1 százalékkal emelkedett.

A megkötött új szerződések volumene 10,7 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 33 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Május folyamán irodaépületek mellett ipari és oktatási épületek építésére kötöttek új, nagy értékű szerződéseket.

A KSH adatai szerint az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 67,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 9,3, az egyéb építményeké 91,1 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt.

Idén január–májusban az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 16,9 százalékkal emelkedett – áll a KSH jeléentésében.

A minisztérium további bővülésre számít

Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusi építőipari adataira reagálva elmondta, hogy idén az első negyedévében 3400 lakást adtak át az országban, és a lakásépítésben további növekedésre számítanak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatására.

Kiemelte, 72 ezer család mintegy 205 milliárd forint értékben adott be kérelmet a pénzintézetekhez, ez további növekedést jelez.

Az építőipari vállalkozások jelentős eszközfejlesztést indítottak az utóbbi időben, ami kedvező előjel az építőipar további bővüléséhez a következő időszakra – tette hozzá Pomázi Gyula.

Elemzők szerint lassítja az építőipar növekedését a kapacitáshiány

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az építőipart a lakáspiaci, irodaépítési, kereskedelmi ingatlanpiaci boom mellett az ipari és logisztikai beruházások, az uniós támogatással és anélkül, tisztán állami forrásból megvalósuló beruházások húzzák.

Egyes előrejelzések szerint a következő években akár további 20 ezer milliárd forintnyi megrendelés érkezhet az építőiparba, ezek közül 4 ezer milliárd közúti és vasúti építkezésekre, több mint 3 ezer milliárd a Modern Városok programon keresztül, valamint 700 milliárd forint az Egészséges Budapest Program egészségügyi beruházásaira szól majd.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kapacitás- és munkaerőhiány kockázatot is jelent, jelentősen drágulnak a kivitelezések, miközben nőnek a kamatok, ez pedig megnehezítheti a részben hitelből épülő ingatlanok értékesítését.