Még várni kell a blokklánc-technológia széles elterjedésére

Csaknem negyven csapat nevezett a versenybe, a döntőbe három csapatot juttatott be a zsűri. Olyan, még nem működő projekteket, ötleteket kerestek, amelyeknek a működését érdemes lehet blokklánckörnyezetben megoldani.

Mindhárom döntős projekt alkalmas volt erre, kellően újszerűek voltak, és igyekeztek kihasználni a blokklánc sajátosságait, akármelyikük nyerhetett volna

– mondta Czeglédi Tamás.

A projekt, amellyel a BlockVirgins megnyerte a versenyt, a nagyvárosok közlekedési és parkolási nehézségeire kínál megoldást. Az ötlet maga egy autómegosztó rendszer, amely a Mol Limóval és a GreenGóval ellentétben egy olyan peer-to-peer platformot biztosít, amelynek a segítségével a felhasználók saját, kihasználatlan autóikat adhatnák ki hosszabb-rövidebb időre, így jutva passzív jövedelemhez. A projekt vezetője, Csipor János a Világgazdaságnak elmondta, hogy megoldásukkal a felhasználók könnyebben találhatnak a saját igényeiknek megfelelő járművet, ráadásul kedvezőbb áron. A csapatvezető úgy véli, hogy a rendszer önfenntartó működését segítené, ha az autók tankolását, takarítását vagy akár a tulajdonoshoz való visszaszállítását bónuszért cserébe bármelyik regisztrált felhasználó elvégezhetné.

A blokkláncot azért választották, mert azonkívül, hogy a bérbeadó és a kölcsönvevő között létrejött kapcsolat transzparenciáját segítené, a rendszerben tárolt adatok biztonságát és a platform költséghatékony működtetését is garantálná a technológia alkalmazása. A fődíj egyebek mellett tanácsadást, mentorálást és a projekt további fejlesztéséhez szükséges eszközöket tartalmazott, de Csipor szerint a legértékesebb dolog, amit nyertek az, hogy sikerült egy olyan csapattá szerveződniük, amely kitartóan tud egy kitűzött cél felé haladni. Terveikről szólva elmondta, hogy jelenleg egy új, ChainBridge név alatt futó csapat összeállításán és szervezetként való működésén dolgoznak. Rövid távon a nyertes ötlet teljeskörű kidolgozása és a megvalósítás lehetőségének megvitatása a mentor cégekkel, hosszútávon pedig a piaci igények felderítését követően olyan projektek felkeresését és lefejlesztését tűztük ki célul, amelyre a blokklánc szolgáltatja a legjobb megoldást – válaszolta a csapatvezető.

Gyerekcipőben jár még a blokklánc

Czeglédi Tamás szerint kevés blokklánc­fejlesztő van a piacon. Ez nagyobb problémát csak akkor fog okozni, amikor az üzleti világ elkezdi megérteni, mire is jó a blokklánc, és emiatt egyre több ilyen projektbe vágnak majd bele. Ma leginkább a pénzügyi vállalkozások, a fintech területén működő startupok és a kkv-szektor felől próbálkoznak a blokklánccal, de megjelent néhány képviselő az energetikai szektorból is, ahogy erősödik az ellátásláncok vonala. Ez utóbbira magyar példa a Te-Food, amely a farmtól követi a hús útját egészen a konyháig. Egyre több projekt érkezik az egészségügy felől is.

Mikor terjedhet el a technológia?

Sok projekt esetében azonban az aktuális fázisig nincs is feltétlen szükség a blokklánc-technológiára, ugyanakkor ha szélesebb kört céloznak meg az ötletgazdák, ahol nagyobb adatbázisokat kell működtetni, tokenekkel követni a termékek útját, az csak a blokklánccal lenne megoldható.

Két-három éven belül sokkal inkább közhely lesz már a blokkláncok alkalmazása

– hangsúlyozta Czeglédi. Az informatika fejlettsége mérhető úgy is, hogy az adott infrastruktúrán belül hogyan lehet eljutni a végső alkalmazásokig, és van egy köztes, middleware kategória is. Ha így osztályoznánk a blokkláncfejlettségét globálisan, akkor azt lehetne mondani, hogy az infrastruktúra 70-80 százalékban kész van, a middleware 30-40 százalékos készültségben van, míg a konkrét applikációk 5-10 százaléknál tartanak – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy ezért nem érzékeljük még, és ezért is nehezen értelmezhető, hogy mi is az a blokklánc.