Felpöröghet a magyar ipar 2022-re

A következő négy évben szeretnénk az ipar hozzáadott értékének arányát a GDP-n belül 26-27 százalék körülire növelni, ehhez a szektor 4-5 százalék körüli növekedése is elegendő

– válaszolta a Világgazdaság kérdésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya.

A nemzeti összterméken belül tavaly 22,4 százalékot tett ki az ipar hozzáadott értéke a Központi Statisztikai Hivatal szerint, az elmúlt nyolc évben pedig 2 százalékponttal emelkedett a mutató. Az ITM munkatársai lapunknak küldött levelükben kifejtették, hogy amíg a nemzeti össztermék nagy részét adó szolgáltatások és a több mint 4 százalékot adó építőipar is jelentősen emelkedett az elmúlt években, az ipar kisebb mértékű, de folyamatos növekedése tartósabban nagyobb részarányt tud a GDP előállításában elérni.

Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról, hogy az ipar GDP-n belül képviselt arányát 30 százalék közelébe kell tornászni, ám a tárcavezető nem fogalmazott meg időtávot. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki iparszakértője ezzel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy szerinte

drasztikus beavatkozásokra lenne szükség ahhoz, hogy 2020-ig elérjük a 30 százalékos arányt, optimista pálya mellett nyolc-tíz év alatt legfeljebb 25 százalékig kúszhat fel az ipar aránya a GDP-n belül. A beruházások ugyan enyhe emelkedést vetítenek előre 2020-ig, azonban ezek a kormányzati terveknél szerényebb emelkedést tesznek lehetővé.

A Kopint-Tárki vezető kutatója a szektor sajátosságaira is felhívta a figyelmet:

a robotizáció miatt nem feltétlenül jár munkahelyteremtéssel a szektor méretének gyarapodása, és a járműgyártás súlyának prociklikussága és egyoldalúsága is veszélyeket hordozhat magában.

A BMW gigaberuházása is csupán néhány tized százalékot dobhat az ipar arányán – mondta korábban az ipararánnyal kapcsolatban lapunknak Horváth András, a Takarékbank elemzője. A következő években stagnálás körüli állapot várható a szektorban, majd lassú erózióba csaphat át az ipar GDP-n belül betöltött szerepe – tette hozzá a szakértő. Ennek oka, hogy – a Nemzeti Versenyképességi Tanács felzárkózást támogató csomagjával összhangban – az innovációra épülő társadalom kiépítése várhatóan a kutatás-fejlesztési, illetve a szolgáltató szektor növekedésével jár együtt, így az ipar szükségszerűen háttérbe szorulhat. Ez azonban nemhogy gazdasági eséssel nem jár, hanem kifejezetten egy modernizált gazdaságszerkezet felé vezető út. Horváth András úgy fogalmazott, hogy

az ipararány fokozatos csökkenése elkerülhetetlen ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a nyugati országokhoz. Ehhez az innováció vezérelte gazdaságra való átállás szükséges, amit a magas hozzáadott értékű szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés tesz lehetővé.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja