Új szabállyal szigorítottak a plázastopon

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával új fejezetet nyitott a kormány a kereskedelem szabályozásában – tudta meg a Világgazdaság.

Az augusztus 13-án kihirdetett kormányrendelet értelmében a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál már nem csupán az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, így például a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz.

Volt előjele a mostani rendeletnek: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló, június 19-én benyújtott salátatörvényben már kitért a lehetséges módosításra, ám annak még csak jövő januártól jött volna el az ideje.

Ágazati szereplők szerint az engedélyezési eljárások körének bővítése egyrészt arra irányul, hogy ezután ne lehessen a raktér egy részét eladótérré alakítani, vagy profilváltással az addigitól teljesen eltérő kereskedelmi tevékenységet folytatni. A szabályozás azoknak az áruházláncoknak is megköti a kezét, amelyek az adott helyszínen egy másik bolthálózattól vennék át az üzemeltetést. Alighanem utóbbi lehet a leghangsúlyosabb pont, hiszen modernizációs programja részeként több lánc is vett át vetélytársától üzleteket,

így például a Lidl vagy a SPAR érdekeltségébe is került CBA-kirendeltség. A budapesti Andrássy úton szerdán épp egy olyan SPAR üzletet nyitnak meg, amely korábban CBA élelmiszerboltként üzemelt, Kaposváron pedig a korábbi CBA Cent helyén rövidesen Aldi nyílik, de a Tesco is múlt csütörtökön jelentette be, hogy áruháza megújult a Vas megyei Celldömölkön.

Ez a néhány példa is azt támasztja alá, hogy bár a 2011 decemberében 300 négyzetméternél nagyobb üzletekre meghirdetett, később 2015 januárjától 400 négyzetméteres határvonalig enyhített plázastop-rendelkezés valamelyest visszafogta a külföldi hátterű áruházláncok hazai terjeszkedését, ám közben a magyar érdekeltségűek nem erősödtek meg. Ha viszont az engedélyezési eljárások a folytatásban számottevően befolyásolnák a piaci versenyt, az több szereplőnél a kereskedelmi koncepció kényszerű váltását hozhatná. Mert

míg egyes láncok franchise rendszert építettek fel, vagy töltőállomás-hálózatot alakítottak ki, addig mások a meglévő áruházak felújításaira fordítottak több energiát.

Egyelőre nincs álláspont az ágazatban, a piaci szereplők többsége még most tanulmányozza, mennyiben hathat eddigi tevékenységére a változás – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hozzátette: ahogy az elmúlt hét évben is alkalmazkodtak a plázastoptörvényhez a vállalatok, úgy ezután is fognak, a jogszabályi környezetnek megfelelően működnek tovább.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja