Adókedvezményt kérnek a falusi szolgáltatók talpon maradása érdekében

Erősítené a falvakban, a kistelepüléseken a képzési, pályaorientációs lehetőségeket az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz), amely javaslatokat fogalmazott meg a kormány Magyar falu programjának végrehajtásához. Németh László, az Iposz elnöke a Világgazdaságnak azt mondta: gondot okoz manapság, hogy a kistelepüléseken élő, mikrovállalkozásoknál dolgozó munkavállalók nem tudnak részt venni tudást bővítő képzéseken, legyen az OKJ-s képzés, digitális ismereteket elmélyítő tanfolyam vagy törvényi változással kapcsolatos tájékoztató. Ezek az emberek munkájukból fakadóan nem tudnak naponta 40-60 kilométert utazni, nemritkán szerény jövedelemből élnek.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy 2012–13-ban az Iposz ernyőszervezetként koordinált olyan, uniós pályázati forrásból megvalósult, összességében 285 millió forint értékű továbbképzést, amelyen ingyen vehettek részt a kistelepüléseken élők, angol, német nyelvet sajátíthattak el, informatikai, közgazdasági ismeretekhez jutottak; sőt ötszáz gépkocsivezető képzésében is segédkeztek. Szerinte továbbra is szükség lenne ilyen programokra, ám nincs olyan kiírás, amelyre az Iposz pályázhatna.

Németh László úgy látja: számos faluban szükség lenne pályaorientációs napok megszervezésére, ahol a 13-14 éves diákok közvetlen élményt szerezhetnének egy-egy szakmáról, legyen az autószerelés, fodrászmesterség vagy éppen kőművesszakma.

Ha felkelti egy-egy mesterség a fiatalok érdeklődését, akkor könnyebben adják tanulásra a fejüket, ráadásául ha abból helyben meg is tudnak élni, akkor növelik a falu népességmegtartó erejét. Szerinte a szakképzést, a mestervizsga letételét is át kellene alakítani; Németországban a szakmunkásnak dolgoznia kell, majd egy kétezer órából álló mestertanfolyamon kell bizonyítania rátermettségét, ezután teheti le a mestervizsgát, számos mesterség esetében anélkül nem is dolgozhat a szakmájában.

Magyarországon egy 240 órás tanfolyam elvégzése elég e mestervizsgához, de az Iposz elnöke szerint nemritkán papírt sem kérnek, emiatt kontárok, kóklerek rontják a becsületes iparosok renoméját.

Nem lehet egy kalap alá venni a háromszáz lelkes faluban szolgáltatót egy harmincezres városban működő vállalkozással – véli az elnök. Az előbbiben szűkebb a kereslet, kevesebben veszik igénybe a szolgáltatást, jóval kisebb a szolgáltató bevétele. Németh szerint mindenképpen adókedvezménnyel kellene támogatni a falvakban működő szolgáltatókat, mert már így is sok faluban nincs bolt, fodrász vagy vízvezeték-szerelő.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható