Egy tényező kell az EU gazdaságának befogásához

A most ismert beruházási projektek egyszeri, mintegy 6-8 százalékpontos lökést adnak a következő négy évben – mondta Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves Vándorgyűlésén.

A potenciális növekedés már az Európai Bizottság (EB) szerint is akkora, mint a kétezres évek elején volt, vagyis megközelíti a 3 százalékot

– mondta Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A piaci folyamatok alapján történő tőkefelhalmozás a növekedési potenciált is mutathatja, a beruházási ráta idén átlagosan 24 százalékos lehet, ami jövőre tovább emelkedhet az EB szerint is elérheti a 25 százalékot. Ez azért fontos, mert

azok az országok, amelyek nagy gazdasági ugrást tudtak elérni, mind egy eleve magas rátáról (25 százalék körüli) nőttek rendkívül magas szintre, jellemzően 30 százalékra, ez járulhatott hozzá a gazdasági növekedésük felpörgetéséhez is. A magyar beruházási ráta hasonló növelésével két évtized alatt utolérhető az EU átlagos életszínvonala.

A munkaerő-tartalék további kiaknázása is tovább pörgetheti a gazdaságot, ehhez a regionális problémákat kellene kezelni. Míg a Dunántúl jellemzően munkaerőhiánnyal küzd, addig Kelet-Magyarország jelentős munkaerő-tartalékokkal rendelkezik. Mivel a magyar gazdaság mélyen integrált az EU-ba, ezért az európai ciklusokkal együtt mozog a mi növekedésünk is. Várpalotai Viktor összegzése szerint dinamikus növekedés előtt állunk, amit – a korábban említett munkaerőpiaci tartalékok aktivizálása mellett – növekedéstámogató fiskális politikával lehet fenntartani.

A gazdaságpolitika végre kikerült a szorítófogóból, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hosszútávú problémákkal is foglalkozzon

– mondta Draskovics Tibor, volt pénzügyminiszter. A kegyelmi állapot egy sor nagyon érdekes és ritkán egybeeső körülmény hatására jött létre. A külső környezet rendkívül kedvező, külső forrásokhoz jutunk, a jegybanki programoknak köszönhetően olcsó a hitelfelvétel. Draskovics Tibor két intézményi tényezőt is kiemelt:

teljes az összhang a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között, illetve soha nem látott parlamenti egység és támogatás van a kormány mögött, ami a reformok véghezvitelét segíti.

Ehhez képest a pohár félig üres az egykori pénzügyekért felelős tárcavezető szerint: az eredmények jók, de a régióban többen nálunk is sokkal jobban teljesítenek. A beruházási ráta magas, azonban kevés a magánberuházás, az innovációban lemaradtunk és az államadósság csökkenése is lehetne dinamikusabb.

Leginkább az állam működésében van különbség, a magyar állam mérete jelentősen nagyobb, kevésbé transzparens. Az állami tevékenységek versenyszűkítő hatásúak, gondolhatunk itt a Nemzeti Mobilfizetési rendszerre többek között. Mivel a külső tényezők kedvezőtlen irányba változnak várhatóan – külső környezet ciklusa lefelé szálló ágra léo, kevesebb EU-s pénz, dráguló források és munkaerőhiány. A fentiek miatt a magyar növekedés is veszélybe kerülhet. A legnagyobb kihívás most a munkaerőpiaci helyzet, jelentős tömegek nem járulnak hozzá a növekedéshez, ugyanakkor a szociális ellátórendszeren keresztül jelentős költségeket emésztenek fel, ez elsősorban azért nagy probléma, mert eközben a vállalatok azzal küzdenek, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt. Draskovics Tibor kifejette:

ezzel a problémával évtizedek óta küzd Magyarország. Fel kell készülni arra, hogy a társadalom többsége hamarosan 50 év feletti lesz, ami teljesen új társadalmi kérdéseket vet fel, el kell kezdeni a gondolkodást, hogy mire ez bekövetkezik, már legyenek megoldási javaslataink.

A klímaváltozás átírja a mostani állapotokat, minden másképp lesz, a mezőgazdaság változása mellett migrációt is beindulhat – hangsúlyozta Draskovics Tibor. A zöld programok magukat tartják fenn, ráadásul növekedésgeneráló hatása is van. Emellett versenyösztönzésre is kell törekedni, az oktatási rendszert pedig úgy kellene kialakítani, hogy évtizedekig ne kelljen átalakítani, ehhez pedig a szakértők és a kormányzat közös, konszenzusos megállapodására lenne szükség. A volt pénzügyminiszter szerint kisebb államra, átlátható szabályozásokra, euróra és erőteljesebb uniós integrációra lenne szükség.