Hét százalékpontos növekedést produkált a hazai gyógyszeripar

Az őszi adócsomagban próbálják meg a hazai gyógyszeripari cégek kéréseit orvosolni – mondta a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) és a Portfolio közös konferenciáján Lengyel Györgyi felkért miniszteri biztos, aki az egészségiparért és egészséggazdaságért felel az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM).

A kormányzat tudja, hogy a jövő év februárjától bevezetendő gyógyszer-termékazonosítási rendszer, a szerializáció hatalmas terhet ró a cégekre, ezért az ITM-ben dolgoznak a versenyképességi iparstratégián belül a gyógyszeripari előterjesztésen is.

A Magyosz szerint az új rendszer miatti beruházások közel 20 milliárd forint ráfordítást igényelnek a tagvállalatoktól, csak a hazai kkv-nak mintegy 3-3,5 milliárd forint pluszterhet jelentenek.

Lengyel Györgyi kitért arra is, hogy a Matolcsy György által felvázolt versenyképes fordulathoz elengedhetetlen, hogy a gazdaságfejlesztési stratégiában a kormány a négy kiemelt iparágat (építő-, egészség-, élelmiszer- és kreatív ipart) előkelő helyen kezelje.

A legfontosabb gyógyszeripari célok között említette, hogy 2020-ig az ágazat 6 százalékos GDP-hozzájárulása 8 százalékra emelkedjen; az exportteljesítményt további 10 százalékkal növeljék; s hogy a gyógyszeripar kutatás-fejlesztési tevékenységét a feldolgozóipar arányában 45 százalékon tartsák.

A gyógyszeripar volumenindexe 2016-ról 2017-re hét százalékponttal emelkedett – mondta Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője. A Magyosz tagvállalatainak exportbevétele 2017-ben megközelítette a 900 milliárd forintot.

A gyógyszeripar kutatás-fejlesztésre a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát költi – emelte ki.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja