A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.
Vöő György
2018.10.11, 06:01
Megosztom a cikket
Dilemma előtt állnak a munkáltatók az ING Bank vezető elemzője szerint. Virovácz Péter a Világgazdaságnak azt mondta: a hatéves bérmegállapodás alapján jövőre – a kormány szándéka szerint júliustól – csökkenhet újabb 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó (szocho), ha megvalósul a 6 százalékos reálbér-növekedés 2019 első negyedévében, amiről a hivatalos statisztikai adat májusban várható. Az infláció szeptemberben 3,6 százalékkal nőtt, így a 6 százalékos reálkereset-emelkedéshez valószínűleg két számjegyű nominális béremelésre van szükség jövőre.
Ez a munkaadók egyik lehetősége Virovácz szerint, a másik az, hogy alacsonyabb lesz a béremelés mértéke 2019-ben, ám akkor elesnek az újabb szocho-csökkentéstől, s azt is kockáztatják, hogy a munkaerő-ínséges időszakban a dolgozó veszi a sátorfáját. Az elemző úgy véli: jövőre 10 százalék körül lesz az átlagos nominális béremelés – ezzel garantálható a 6 százalékos reálkereset-növekedés –, a minimálbér és a garantált bérminimum is megközelítően ilyen mértékben nőhet.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma januártól csaknem 40 százalékkal emelné meg a minimálbért és a garantált bérminimumot is; az előbbi bruttó 190 ezer, az utóbbi 247 ezer forint lenne.
Fotó: Shutterstock
A munkavállalói érdekképviselet bevezetné a diplomás bérminimumot, összegét 321 ezer forintban határoznák meg. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt szorgalmazza, hogy a személyi jövedelemadó 15 százalékos szintje számottevően mérséklődjön a minimálbérért vagy garantált bérminimumért dolgozó munkavállalóknál.
2019-ben 12 százalékos minimálbér-emelkedésre lenne szükség, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimumot viszont 15 százalékkal növelné a súlyosbodó munkaerőhiány miatt, hogy ne külföldön próbáljanak szerencsét a munkavállalók.
Ez reálértéken mintegy 9, illetve 12 százalékos bérnövekedés lenne. Palkovics úgy látja: az átlagkereseteknek bruttó 12-15 százalékkal kellene növekedniük jövőre, ez oldaná az utóbbi időszak bértorlódását is, amikor a minimálbér dinamikus emelkedését nem feltétlenül követte mindenhol az átlagbérek számottevő gyarapodása.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc szerint a 12-15 százalékos szakszervezeti béremelési javaslatok elrugaszkodnak a valóságtól, nincs realitásuk.
A béreket akkor lehet emelni, ha nő a termelékenység. Magyarországon tavaly 2 százalékkal nőtt a termelékenység, erre rakódik rá az infláció, 1-2 százalék pedig alku kérdése
– mondta. A 2019-es minimálbér, garantált bérminimum és átlagos bérnövekedés viszonylatában nem kívánt konkrét számot mondani, de hangsúlyozta: nem két számjegyű bérnövekedésben gondolkoznak. Szerinte a bértárgyalások a hónap végén indulhatnak meg. Az MGYOSZ szorgalmazza, hogy a szocho 2 százalékos mérséklése, az előző évekhez hasonlóan, 2019-ben is januárban lépjen életbe, az ehhez szükséges 6 százalékos reálkereset-növekedés az idén megvalósul. Így a munkaadók könnyebben tervezhetnék meg a jövő évre vonatkozó béremelési lehetőségeiket.
A munkaadói érdekképviselet felmérése szerint 2019-ben számos vállalatnak 2 százalékos bérköltség-növekedést okoz a növekvő adóterhek miatt önmagában az, hogy megadja a dolgozóinak a jelenlegi cafeteriajuttatást. Az MGYOSZ javasolja, hogy egyes béren kívüli juttatások – a munkavállalóra fordított munkáltatói egészségügyi kiadások (orvosi vizsgálatok, egészségpénztár), önkéntes nyugdíjpénztári befizetés vagy mobilitási célú lakhatási támogatás – esetében az adóterhelést optimalizálják.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
