Ma teszi közzé a külkereskedelmi termékforgalom augusztusi részletes adatait második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a mérleg szeptemberi alakulásáról pedig pénteken kaphatunk információkat. A lakásépítések és építési engedélyek első három negyedévi adatait kedden közli a KSH, szerdán a kiskereskedelem szeptemberi adatait hozza nyilvánosságra első becslése alapján a hivatal. Csütörtökön érkeznek a szeptemberi ipari termelési adatok, valamint a fogyasztói árindex októberi alakulását is megismerhetjük, ami különösen fontos a monetáris politika alakulása szempontjából.
Az OTP szakértői úgy vélik, hogy októberben 3,7 százalékra gyorsulhatott az éves árnövekedés mértéke. „Az elmúlt hónapok gyors inflációemelkedésének hátterében elsősorban a szezonális élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése állt, és ezek a tényezők az októberi inflációt is érdemben befolyásolták. A gazdaság alapfolyamatait jobban megragadó, az említett volatilis áralakulású termékektől és a hatósági intézkedések hatásaitól szűrt inflációs mutatónk szeptemberben 2,5 százalékon állt, és várakozásunk szerint ez októberben is hasonlóan alakul majd – véli Eppich Győző, az OTP makrogazdasági elemzője. – A jegybank a kommunikációjában az elmúlt hónapokban inkább a maginflációs folyamatokra helyezte a hangsúlyt, átmenetinek tekintve a magasabb infláció okozóit, ezért nem számítunk arra, hogy a bejövő adat – a várható további emelkedés ellenére – változást hozna a monetáris politika irányultságában” – tette hozzá a szakértő.
Pénteken a kereskedelmi szálláshelyek szeptemberi forgalmi adatait közli a KSH, de aznap képet kaphatunk az államháztartás központi alrendszerének első tíz havi alakulásáról is.
A nemzetközi színtéren a legfontosabb, és előreláthatóan piaci volatilitást hozó esemény az amerikai félidős választás lesz. Kedden 35 szenátori helyről (a száztagú szenátusból), a teljes képviselőházról (435 tag) és 39 szövetségi állam kormányzójáról döntenek majd.
A korábbi félidős választások tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányzópárt ilyenkor veszíteni szokott szenátusi helyeiből, ami azért különösen fontos most, mert a két nagy párt között 51-49 a képviselők aránya a republikánusok javára, így a demokratákat csupán két szék választja el a szenátusi többségtől – mondta Váradi Beáta, az OTP elemzője. A helyzetet valamelyest árnyalja, hogy az újraválasztandó 35 székből csupán kilencben ül republikánus képviselő, így a demokratáknak elméletben több a veszítenivalójuk. A legfrissebb előrejelzések nagyon szoros végeredményt jósolnak, ezért nem zárható ki, hogy a Trump döntéseit támogató szenátusi többség – hacsak egy hajszállal is, de – elvész. Ez a Trump-éra legfontosabb intézkedései között számontartott kereskedelempolitikát kevéssé befolyásolhatná ugyan, azonban jelentős változásokat hozhatna a költségvetést érintő kérdésekben, és felgyorsíthatná az elnökválasztás visszásságaival kapcsolatos vizsgálatokat – tette hozzá a szakértő.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.