Magyarországon a második negyedévet jellemző 4,8 százalék után a szeptemberrel zárult három hónapban 4,1-4,2 százalék lehetett az éves GDP-bővülés mértéke az OTP Elemzési Központ számításai szerint. Eppich Győző elemző szerint ebben azonban egyedi hatások is közrejátszottak: a magyar ipart, illetve a kivitelt is érintette az új, szeptembertől hatályos, a valós forgalmi körülmények között végrehajtott károsanyag-kibocsátási tesztelési szabványra (WLTP) való átállást megelőző autóipari leállás. Emiatt a harmadik negyedévben a nettó export növekedési hozzájárulása érdemben csökkenhetett, legalábbis a jelentősen romló külkereskedelmi adatok erre utalnak. Ennek a hátterében egyrészt az energiaárak emelkedése, másrészt az említett autóipari problémák húzódnak meg. Azt is ki kell emelni azonban, hogy a magyar import mindeközben gyors ütemben bővült, tehát a szűkös hazai kapacitások miatt az erős belső keresletnek egyre nagyobb részét kell importból fedezni.
A magyarral egy időben több régiós ország GDP-adata is érkezik, érdekes lesz látni, hogy a hazai gazdaság hogyan teljesített a harmadik negyedévben a régiós versenytársakhoz viszonyítva. Különösen érdekes lehet, hogy az utóbbi időszakban a régió éltanulójának tekinthető Románia növekedési tempója alábbhagyott-e, azaz igazuk lesz-e a túlfűtött gazdaság kipukkadását előrevetítő elemzőknek.
Az Egyesült Államokban szerdán teszik közzé az inflációs adatokat. A szeptemberi 2,3 százalékos éves összevetésű inflációt a konszenzus szerint 2,4 százalékos követhette a múlt hónapban. A 2,2 százalékos maginflációban nem látnak változást az elemzők. A novemberi kamatdöntő ülésen a jegybank szerepkörét betöltő Federal Reserve (Fed) változatlanul az 1,75–2,00 százalékos sávban hagyta a kamatokat, de az ülésről kiadott közlemény – és a piaci várakozások alapján – valószínűsíthető, hogy még idén decemberben ismét kamatot emel a Fed. Ennek magyarázataként három tényező szolgál: először is a magas növekedés, másrészt a feszes munkaerőpiaci kondíciók, a történelmi mélyponton lévő munkanélküliségi ráta, harmadsorban pedig a cél fölé nőtt infláció.
Donald Trump elnök egy éve elővezetett és elfogadtatott gáláns adócsökkentési programja a vállalatoknak kedvezett ugyan, viszont az emiatt kiengedett bevételek hiányoznak a szövetségi kasszából, ami meg is látszik abban, hogy az Egyesült Államok államadóssága emelkedő pályára állt, ráadásul az előrejelzések szerint 2019-től a növekedés is lassulni fog. Ennek első jeleként a Fed elemzései alapján a beruházási szándék is visszafogottan alakulhat, elsősorban az Amerika és Kína között kirobbant kereskedelmi háború miatt. E tényezők pedig egy visszafogottabb kamatpálya irányába hathatnak – véli Módos Dániel OTP-stratéga.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.