BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Féknyomot hagyott a GDP-n az autóipar

Szerdán derül ki, hogy a harmadik negyedévben – az európai mintával összhangban – valóban lassult-e a magyar gazdaság növekedése, s ha igen, akkor milyen mértékben. Az általános lassulás alól elemzők szerint Magyarország sem tudta kivonni magát.

Magyarországon a második negyedévet jellemző 4,8 százalék után a szeptemberrel zárult három hónapban 4,1-4,2 százalék lehetett az éves GDP-bővülés mértéke az OTP Elemzési Központ számításai szerint. Eppich Győző elemző szerint ebben azonban egyedi hatások is közrejátszottak: a magyar ipart, illetve a kivitelt is érintette az új, szeptembertől hatályos, a valós forgalmi körülmények között végrehajtott károsanyag-kibocsátási tesztelési szabványra (WLTP) való átállást megelőző autóipari leállás. Emiatt a harmadik negyedévben a nettó export növekedési hozzájárulása érdemben csökkenhetett, legalábbis a jelentősen romló külkereskedelmi adatok erre utalnak. Ennek a hátterében egyrészt az energiaárak emelkedése, másrészt az említett autóipari problémák húzódnak meg. Azt is ki kell emelni azonban, hogy a magyar import mindeközben gyors ütemben bővült, tehát a szűkös hazai kapacitások miatt az erős belső keresletnek egyre nagyobb részét kell importból fedezni.

A magyarral egy időben több régiós ország GDP-adata is érkezik, érdekes lesz látni, hogy a hazai gazdaság hogyan teljesített a harmadik negyedévben a régiós versenytársakhoz viszonyítva. Különösen érdekes lehet, hogy az utóbbi időszakban a régió éltanulójának tekinthető Románia növekedési tempója alábbhagyott-e, azaz igazuk lesz-e a túlfűtött gazdaság kipukkadását előrevetítő elemzőknek.

Az Egyesült Államokban szerdán teszik közzé az inflációs adatokat. A szeptemberi 2,3 százalékos éves összevetésű inflációt a konszenzus szerint 2,4 százalékos követhette a múlt hónapban. A 2,2 százalékos maginflációban nem látnak változást az elemzők. A novemberi kamatdöntő ülésen a jegybank szerepkörét betöltő Federal Reserve (Fed) változatlanul az 1,75–2,00 százalékos sávban hagyta a kamatokat, de az ülésről kiadott közlemény – és a piaci várakozások alapján – valószínűsíthető, hogy még idén decemberben ismét kamatot emel a Fed. Ennek magyarázataként három tényező szolgál: először is a magas növekedés, másrészt a feszes munkaerőpiaci kondíciók, a történelmi mélyponton lévő munkanélküliségi ráta, harmadsorban pedig a cél fölé nőtt infláció.

Donald Trump elnök egy éve elővezetett és elfogadtatott gáláns adócsökkentési programja a vállalatoknak kedvezett ugyan, viszont az emiatt kiengedett bevételek hiányoznak a szövetségi kasszából, ami meg is látszik abban, hogy az Egyesült Államok államadóssága emelkedő pályára állt, ráadásul az előrejelzések szerint 2019-től a növekedés is lassulni fog. Ennek első jeleként a Fed elemzései alapján a beruházási szándék is visszafogottan alakulhat, elsősorban az Amerika és Kína között kirobbant kereskedelmi háború miatt. E tényezők pedig egy visszafogottabb kamatpálya irányába hathatnak – véli Módos Dániel OTP-stratéga.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.