Példaértékű a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködés

A 16+1-es együttműködés 2011-ben indult, részét képezi a Selyemút-kezdeményezésnek, amely az Európa és Kína közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza az oktatás, a kutatás, a kultúra, a tudásmegosztás területén. A 16+1-es együttműködésnek kiemelt területe a pénzügyi infrastruktúra kifejlesztése.

Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni

– szögezte le a jegybankelnök. Matolcsy György szerint fontos a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság tanulságait is levonni. Helytelen volt az a feltételezés, hogy válság nem következhet be újra. Egy másik fontos tanulságnak nevezte, hogy minden kormány és központi bank felkészüljön a szűk esztendőkre is. Jól fel kell készülni egy olyan jövőre, amiben előfordulnak a pénzügyi-gazdasági válságok – közölte.

További lényeges elemnek nevezte, hogy az új „közellenség” az államadósság lett az infláció után, Magyarország 2010-óta több mint 10 százalékponttal csökkentette a GDP-arányos államadósságát. Az államadósság magas szintje ellen folytatni kell a küzdelmet – jelentette ki. Minden országnak szüksége van a kiegyensúlyozott költségvetésre, mert az hozzájárul az államadósság szintjéhez, és befolyásolja a gazdaság sérülékenységét. Aláhúzta, a régió és Magyarország kiváló eredményeket ért el ebben.

Magyarországon 2002 és 2010 között a gazdaságpolitikai katasztrófákból katalógust lehetne összeállítani, fontos megszabadulni a súlyos hibák és téves döntések árnyékától

– mondta. Rámutatott arra is, hogy szükséges a jól működő stratégiai szövetség a nemzeti bankok és a kormány között, Magyarországon ez megvan. A legfontosabb tényező, ami a pénzügyi válság elkerülését segíti, a politikai stabilitás – mutatott rá.

Ji Kang, a kínai jegybank (People's Bank of China – PBOC) kormányzója a 16+1 országok első jegybankelnöki találkozóján tartott előadásában elmondta: a két régió között évente 10 százalék felett nő a kereskedelmi forgalom, tavaly 68 milliárd dollárt tett ki. A növekedés minden más bilaterális kereskedelmi kapcsolatnál gyorsabb. Közölte:

Kína már 10 milliárd dollár értékben fektetett be a térségben, a régiós országok pedig 1,5 milliárd dollár befektetést eszközöltek Kínában.

A siker alapelvei közül kiemelte a nemzetközi szabályok követését, a piaci elvek tiszteletben tartását és a támogató szakpolitikai döntéseket. A pénzügyi együttműködés elmélyítésén dolgoznak, és az információáramlást is szeretnék elmélyíteni az együttműködés keretében – jelezte.

A pénzügyi szolgáltatások szorosabbra fűzését illetően kiemelte, a kínai Eximbank 3 milliárd dollár hitelt nyújtott, és létrehozták a KKE-alapot. Nemcsak a kétoldalú, hanem többoldalú kapcsolatokban is részt vesznek a pénzintézeteik – mondta. A Kína-KKE együttműködés a fintech területére is kiterjed, bővül a mesterséges intelligencián (AI), a big datán, vagy a felhőszolgáltatásokon alapuló alkalmazások köre.

Hatalmas potenciál van a fintech területén a Kína-KKE együttműködésben

– mondta. Megállapította, a kereskedelmi háborúnak, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésének jelentős elbizonytalanító hatása van a nemzetközi kereskedelemre, a Kína-KKE együttműködés ezt a bizonytalanságot is csökkentheti.