BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ázsia és Amerika között dúl a szabadalmi háború

Az IBM-től a Samsungon át az Amazonig a technológiai óriásvállalatok egyaránt abban érdekeltek, hogy a legtehetségesebb szakembereket alkalmazva újabb és újabb fejlesztésekkel, üzleti modellekkel és innovatív termékekkel álljanak elő, az innovációkat pedig természetesen igyekeznek levédetni is. Egy úttörő megoldás ugyanis nemcsak mindennapjainkat könnyítheti meg, hanem jelentős piaci versenyelőnyt is adhat a vállalatoknak.

Napjainkban egyfajta szabadalmi háború zajlik: 1995 és 2015 között 186 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban bejegyzett innovatív ötletek száma, tavaly pedig rekordszámú, 320 003 újítást jegyzett be az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala. Az elképesztő számok önmagukért beszélnek, még akkor is, ha tudjuk, nem minden bejegyzett szabadalomból lesz áttörő jelentőségű, életünket árformáló újítás.

Amerika Ázsia ellen

2018-ban a legtöbb elfogadott szabadalom az IBM nevéhez köthető az amerikai védjegyhivatal november végi adatain alapuló kutatás szerint.

Az amerikai informatikai „Kék Óriás” 8590 újítását fogadták el idén. A dél-koreai székhelyű Samsung 5985 innovációval a második, a dobogó harmadik fokára pedig a leginkább a mikrocsipjeiről ismert kaliforniai Intel fért fel 2943 szellemi nóvummal, maga mögé utasítva a szöuli központú LG-t.

A toplista alapján amerikai és ázsiai cégek fej-fej melletti küzdelme határozza meg az innovációs versenyt, a tíz legtöbb szabadalmat beregisztráló cég között szerepel még három amerikai és ugyanennyi japán vállalat. Előbbieket a GE, az Apple és a Microsoft, utóbbiakat a japán Canon, a Toshiba és a Toyota képviseli, a top 10-be kerüléshez mindegyiküknek több mint kétezer újítást kellett elfogadtatniuk az amerikai hatósággal.

Fotó: AFP/Alexander Pohl/NurPhoto

Az első tízből éppen csak kiszorult a Google anyacége, az Alphabet, illetve a Qualcomm félvezetőgyártó. Mellettük még a Sony és a Ford tett le legalább kétezer új ötletet az asztalra, a legjobb tizenötbe pedig még az Amazon fért be 1920 szabadalommal. A közelmúltban komoly gazdasági-politikai viharokat is kavaró Huawei pedig a legjobb kínai vállalatként a 18. helyen szerepel a friss szabadalmi rangsorban, a sencseni infokommunikációs óriáscég 1590 innovációt tudott bejegyeztetni idén.

Negyedszázada ugyanaz áll az élen

A szabadalmi rangsorban már-már megkérdőjelezhetetlen az IBM vezető szerepe, a cég 25 éve minden esztendőben megnyerte a szabadalmi versenyt. 1993-ban a Canontól hódították el az első helyet, az első tízbe akkor négy amerikai vállalat mellett hat japán szerepelt, vagyis

negyedszázada még a japánok dominálták az Egyesült Államok szabadalmi versenyét.

Az innováció fókuszváltását mutatja, hogy míg napjainkban az informatikai hardver- és szoftvergyártók termelik a legtöbb újítást, akkoriban viszont még az optikai eszközök és a fényképészeti profilú cégek (Canon, Eastman Kodak, Fuji Photo) számítottak a leginnovatívabbnak.

A technológiai fejlődést nem csak az jelzi, hogy az elmúlt negyed század során a vezetékes telefonunkat és személyi számítógépünket okostelefonra, intelligens személyi asszisztense és felhőszolgáltatásra cseréltük,

a rohamtempójú fejlődésről a regisztrált innovációk számának ugrásszerű növekedése is árulkodik.

1993-ban még mintegy ezer elfogadott szabadalommal az élen lehetett végezni, a kétezres években már 3-5 ezer újításra volt ehhez szükség, az utóbbi években pedig már közel 9 ezer szabadalmat kell keresztülvinnie annak a vállalatnak, amelyik a leginnovatívabb cég címére pályázik.

Young Sohn, a Samsung Electronics elnöke (b) és Virginia „Ginni” Rometty IBM-vezér (j)

A Samsung szép csendben ellépett a versenytársaktól

Bár az IBM két és fél évtizedes elsőséget tudhat magáénak, a szabadalmak összesített számában már jó ideje egy ázsiai globális nagyvállalat, a Samsung az egyeduralkodó az IAM/ktMINE összesítése szerint.

A koreai technológiai konglomerátum 2017 végéig több mint 75 ezer szabadalmát fogadtatta el az Egyesült Államokban,

ehhez képest eltörpül a „Kék Óriás” 46 ezer újítása – ehhez hozzájárul az is, hogy az IBM szabadalmai jelentős részét még azok korai életszakaszában magukra hagyja. A Canon 39 ezer bejegyzett szellemi termékével a harmadik, a top ötbe pedig még a Microsoft (33 ezer) és az Intel (31 ezer) fért be.

Mindez rámutat a szellemi tulajdonjogi verseny koncentrációjára is.

Az öt legnagyobb szabadalomportfólióval bíró cég összesen 225 ezer innovációt fogadtatott el 2017-ig, ami több, mint a százas rangsor utolsó harmadában szereplő vállalatok által összesen átvitt szabadalmak száma.

Az amerikai technológiai óriások közül az Alphabet közel 23 ezer újítással a 11., az Apple a 21. mintegy 16 ezer innovációjával.

Új kihívó a láthatáron

Bár az Amazon csupán a 77. helyen szerepel idén a maga hatezer innovációjával, a vállalat az utóbbi években szembetűnő elkötelezettséget mutat az újítások irányában. A vállalat 2015-ben 53 százalékkal, 2016-ban 46 százalékkal, 2017-ben 15 százalékkal több szabadalmat fogadtatott el, mint az azt megelőző évben, ezzel innováció szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő cégnek számít.

Fotó: AFP/Peter Endig/dpa

A többi között az egy kattintásos vásárlást, a fehér hátteres tárgyfotózást, vagy a drónokat kiszolgáló légi raktárakat levédető vállalat a jövőben átveheti a vezető szerepet az innovációk terén.

Már csak azért is mert az Amazon a Bloomberg adatai szerint jelenleg is jóval többet költ kutatás-fejlesztésre, mint bármelyik vetélytársa.

A seattle-i központú cég 2017-ben 22,6 milliárd dollárt fordított K+F-beruházásokra, megelőzve a Google anyacégét (16,6 milliárd dollár), a Samsung pedig 14,9 milliárdot áldozott ugyanerre, a harmadik legtöbbet a cégek közül. Összevetésül a Microsoft 13,9, a Huawei 13,3 , az Apple 12,1, a Facebook pedig 7,8 milliárdot szánt ugyanerre. Az évről-évre a legtöbb szabadalmat felmutató IBM nem szerepel az innovációra legtöbbet költő húsz vállalat között.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.