Holdingba szerveződnek Mészáros Lőrinc agrárcégei

A napokban jelentették be, hogy Talentis Agro Holding néven jön létre az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konszernje, mivel elismert vállalatcsoportba szervezik a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket. Mi indokolta ezt?

A Mészáros-csoport stratégiai ágazatként tekint az agráriumra és az élelmiszeriparra, amelyben számos érdekeltséggel rendelkezik. A jelentős mezőgazdasági termelőkapacitások és üzemméret miatt indokolttá vált, hogy a vállalatirányítás ne cégenként, külön egységekben gondolkodva tekintsen ezekre a társaságokra. A hatékonyság- és üzletieredmény-növelés érdekében a cégek közötti szinergiákra épülő struktúrát hozunk létre, a szakmai irányítás központosításával pedig egységes fejlődési irányt és stratégiát jelölhetünk ki a konszernen belül működő cégeknek.

Hová helyezik magukat a magyar élelmiszer-gazdaságon belül?

Van olyan cégcsoport Magyarországon, amelynek termelési értéke lényegesen magasabb a miénknél, elsősorban az élelmiszeripari kapacitások miatt, mi viszont egyelőre alapanyag-termelők vagyunk. A mezőgazdaság kategóriában az általunk művelt szántóföldek nagysága alapján valahol az elsők között állunk.

Közleményükben nem tüntetik fel a holding részeként a Mezort Zrt.-t, amire vonatkozóan a Gazdasági Versenyhivatal nemrég hagyta jóvá Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését. A Mezort kívül marad a körön?

A konszern többlépéses eljárásban teljesedik majd ki. Ennek az első állomásánál járunk azzal, hogy elindítottuk a Cégközlönyben a közzétételi folyamatot a kilenc társaság együttműködési szándékáról, a tervezett elismert vállalatcsoportba szervezéséről. A Mezort és leányvállalatai ma még nem részei ennek a csoportnak, de szándékunkban áll, hogy következő lépésként majd ezeket a társaságokat is integráljuk.

Mekkora területen gazdálkodnak majd, milyen bevételekkel működhet a kibővülő Talentis Agro Holding?

A vállalatcsoport a jelenlegi formájában nagyjából 13 ezer hektáron gazdálkodik. Terveink szerint a teljes folyamat végén – a Mezort leányvállalataival létrejövő struktúrában – valamivel több, mint 36 ezer hektár mezőgazdasági területet művelünk majd, amelynek a túlnyomó része szántóföld. A vállalatcsoport méretét jól illusztrálja, hogy a Mezorttal együtt számított árbevételünk tavaly megközelítette volna a 22 milliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig az idénymunkásokkal együtt meghaladta a 2200 főt.

Mely üzletágakban erősek?

A klasszikus agrártermelő cégek kerültek a holdingba, a szántóföldi növénytermesztés mellett kiemelkedő a szarvasmarha- és a sertéságazat, valamint az árutojás-termelés. Ezek mellett jelentősek a borászati és az agrárturizmushoz szorosan kapcsolódó vadgazdálkodási és vadászati turizmussal foglalkozó társaságaink, továbbá a malomipar. De nem lenne észszerű, ha egy ekkora alapanyag-termelő volumenre a későbbiekben nem épülnének rá feldolgozókapacitások. Ennek kialakítása középtávú stratégiai célunk. A későbbiekben pedig a külpiacokat is szeretnénk megcélozni félkész vagy késztermékekkel. Ezenkívül vannak egyéb együttműködési lehetőségek a mezőgazdaságitermék-feldolgozás területén, amelyeket az azonos tulajdonosi érdekkörnek köszönhetően szintén ki fogunk kihasználni. A tiszapüspöki kukorica- és a visontai búzafeldolgozó üzemmel is szoros stratégiai együttműködést kívánunk kialakítani.

Mikor várható, hogy a holdingon belüli cégeknél is feldolgozókapacitások épülnek?

Vizsgáljuk, mely területeken elképzelhetők az ilyen fejlesztések, és a jövő évben meghozzuk majd azokat a stratégiai döntéseket is, amelyek alapján megindulhatnak ezek a beruházások. Négy-öt lábra támaszkodhatunk olyan húzóágazatokban, amelyek már működnek a vállalatcsoporton belül.

Tervezik-e, hogy a holdingba szervezett cégek nagyobb szerepet játszanak majd a környékbeli kisebb termelők integrálásában, illetve várható-e például a Mezortnál vagy valamelyik tagtársaságánál, hogy mintagazdasági státuszra pályázik?

A nagyobb társaságaink már most is régiós agrárközpontként működnek, és szinte minden agrárvállalkozásunknál megjelennek a térségi szereplők beszállítóként vagy a bérmunkával. Ezeket az együttműködéseket mindig a helyi hagyományok formálták, jellemzően bizalmi alapú, évtizedes kapcsolatok. Az ilyen kötelékeket természetesen szeretnénk megtartani, de a stratégiánknak nem része további integrációs központok létrehozása, ahogyan a mintagazdasági státusz megszerzése sem.

Említette, hogy ekkora méretnél a hazai értékesítési lehetőségeken túl már a külpiacokra is figyelniük kell. Konkretizálná, hogy hol vannak ezek a piacok, és milyen építkezés folyik?

Vannak olyan területek, amelyekben már képesek vagyunk külföldön is megmutatni magunkat, de ahhoz, hogy ezek meghatározó tételként jelenjenek meg, komolyabb felkészülés, volumen és kiegyensúlyozott minőség szükséges. Erre a Dereszla Pincészet jó példa, hiszen Japánban és az Egyesült Államokban is helytállnak a borai. Más termékköröknél pedig az adottságunk megvan, de először a feldolgozási lehetőségeket kell megteremtenünk.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja