Nincs bérmegállapodás, a kormány fog dönteni

Akár már a héten, de legkésőbb a két ünnep között Varga Mihály pénzügyminiszter várhatóan bejelenti, hogy mekkora mértékű lesz a jövő évi béremelés mértéke. A 2019-es minimálbér és a garantál bérminimum kérdése az után került a kormány asztalára, hogy a munkaadók és a munkavállalók a tegnapi Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) sem tudtak megállapodni egymással. Az ülésen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a kormányzat álláspontját részleteiben nem ismertette, de utalt arra, hogy a következő évi büdzsében szereplő 8,8 százalékos bérkiáramlásra vonatkozó mutató irányadó lehet az ügyben.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a VKF egyeztetése után úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy

a felek próbálták megtalálni a közös pontokat, de az ajánlat és az igény – a munkaadók 5+2 (ez utóbbi a szochó júliusi csökkentésével lépne életbe) százalékot kínáltak, a szakszervezetek 13-15 százalékot kértek – távol maradt egymástól.

Perlusz László úgy fogalmazott, hogy most a kormányon a sor, több tárgyalás már nem lesz. „Jó eséllyel bölcs döntés születik majd, és az emelés mértéke nem szakad el túlzottan a gazdasági bővülés mértékétől” – emelte ki.

A munkáltatók feltétlenül egy számjegyű, legfeljebb 6 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak, egy két számjegyű plusz szerintük komoly problémát okozna a kkv-k körében.

A VOSZ főtitkára emlékeztetett: az elmúlt két évben a minimálbér 24, a garantált bérminimum 40, az átlagbérek 10-12 százalékkal nőttek. Ha harmadjára is bekövetkezik egy „elrugaszkodott” bérfejlesztés, az magyar cégek tömegét sújthatja.

A munkavállalók oldaláról a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak úgy értékelt, hogy csalódott a történések miatt, mert abban bíztak, hogy valamiféle támpontot ezúttal ad majd a kormány.

Palkovics Imre azt mondta, hogy próbáltak nem arányokról, hanem konkrét számokról (a minimálbér esetében bruttó 150 ezer, a garantált bérminimumnál bruttó 200 ezer) tárgyalni, de a munkaadók nem voltak partnerek ebben. Szerinte a 8,8 százaléknál többet várnak a dolgozók, a két számjegyű emelésnek pedig lélektani jelentősége lenne. Abban bíznak, hogy reálbéren számítva végül 6-8 százalékos pluszt jelent be a kabinet.

A helyzet nem rózsás, de fenyegetőzés nincs, Baj, hogy tovább csúszik a megállapodás, mert a munkahelyeken erre várva nem kezdődtek meg a bértárgyalások

– mutatott rá. Szerinte a minimálbér miatt nem lesz országos sztrájk, viszont a munkatörvénykönyv módosítása felfokozott helyzetet eredményezett, amire a kormánynak érdemes tekintettel lenni.