Tombol a balkáni vámháború

Vámháborúról beszélnek, amióta a koszovói kormány november 21-én a szerb termékek vámját 10 százalékról 100 százalékra emelte. Hivatalosan ugyan senki nem beszél róla, de nyilvánvaló, hogy az intézkedést azért vezették be, mert előzőleg Szerbia az Interpol közgyűlésén aktív diplomáciai lépésekkel elérte, hogy ne legyen meg a szavazattöbbség Koszovó felvételére. Ramush Haradinaj koszovói kormányfő előtte pár nappal kijelentette, hogy ha betiltanák a szerbiai importot – ami a 100 százalékos vámmal gyakorlatilag meg is valósult –, egy hónapon belül megbukna a szerb kormány. A kormánybuktatás ugyan távolinak tűnik, de Belgrádban is voltak a napokban ellenzéki tüntetések.

A kétmilliós Koszovóban mintegy 120 ezer szerb él, és ők többnyire a szerbiai termékeket fogyasztották. A Szerbiától való függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó országban azonban korábban az albánok is vásárolták a Szerbiából származó termékeket, például a lisztet, amelyet más, távolabbi országokból csak felárral tudtak beszerezni. Így nem lehetett tudni, hogy a vámháború milyen visszhangra talál, és milyen következményekkel jár majd hosszabb távon.

A szerb állam semmilyen ellenintézkedést nem vezetett be, azzal az indokkal, hogy tiszteletben tartja a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.

Nem lehet tudni, hogy a szerb gazdaságot ez milyen mértékben érinti, az elnök szerint éves szinten 0,2-0,3 százalékkal vetheti vissza a GDP-növekedést.

Pár nappal ezelőtt a kormányfő azt nyilatkozta, hogy havi 42 millió eurót veszít országa a megemelt vámok miatt.

Közel egy hónappal a vámháború kitörése után a helyi beszámolók szerint a koszovói üzletekben még mindig lehet szerb árucikkeket kapni. Egyelőre csak a korábban napi rendszerességgel szállított friss tejtermékek tűntek el, és a kenyér drágult 15-20 százalékkal. Ásványvizet, étolajat, cukrot, édességeket és kozmetikai cikkeket továbbra is látni az üzletek polcain. Sokak szerint a nagykereskedők időben értesültek, és készleteket halmoztak fel, most pedig abban bíznak, hogy a vámokat hamarosan eltörlik.

A pristinai kormány korábban újabb intézkedések bevezetését helyezte kilátásba, ettől azonban – sokak meglepetésére – végül elálltak. A koszovói kormány ülése után Haradinaj azt mondta, hogy meghatározták a Szerbia elleni újabb intézkedéseket, de azokat csak akkor fogják bevezetni, ha Szerbia továbbra is agresszív magatartást tanúsít. A koszovói kormányfő egyben azzal vádolta meg Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy ellehetetlenítette a Szerbia és Koszovó közötti dialógust.

Egy másik intézkedés szerint Koszovóban újévtől minden terméken fel kell tüntetni a gyártó ország zászlaját. A rendelkezés célja, hogy a vásárlók könnyebben beazonosítsák a termékek származását, és így a remények szerint többen választják majd a koszovói árucikkeket.

A koszovói szerbek naponta szerveznek tiltakozó megmozdulásokat, humanitárius katasztrófát emlegetnek, a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek hiányát jósolják az intézkedések miatt. A kedélyeket az is borzolja, hogy Pristina tervbe vette a koszovói hadsereg megalakítását is. A napokban 24, többfunkciós, Humvee típusú páncélozott gépjármű érkezett Koszovóba az Egyesült Államokból. A járművek várhatóan a koszovói fegyveres erőket szolgálják majd, ennek megalapítását Szerbia a nemzetközi előírásokkal ellentétesnek tekinti.