Kiegyezne egymással Kína és Amerika

A világ két legnagyobb gazdaságának képviselői először ültek tárgyalóasztalhoz azóta, hogy Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök december elején Buenos Airesben személyes találkozójukon március végéig, 90 napra kereskedelmi „tűzszünetet” kötött, esélyt adva a hónapok óta dúló vámháború lezárásának.

A kínai és az amerikai fél egyaránt nagyon visszafogottan kezelte a tárgyalások elindítását,

még a pontos helyszínt sem közölték. A kínai kereskedelmi minisztérium a múlt héten csak annyit mondott, hogy január 7-8-án Pekingben miniszterhelyettesi szintű egyeztetéseket tartanak.

A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn szokásos sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Kína bízik abban, hogy a kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján az Egyesült Államokkal rendezni tudják a kereskedelmi feszültségeket.

Jeffrey Gerrish, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselőjének helyettese, az amerikai delegáció vezetője egyáltalán nem nyilatkozott a rá váró számtalan újságírónak az első tárgyalási fordulóra indulva. Az amerikai küldöttségben a mezőgazdasági, a kereskedelmi, az energetikai és a pénzügyminisztérium államtitkári szinten képviselteti magát.

Donald Trump amerikai elnök pénteken a Twitteren azt írta, hogy úgy gondolja, meg tudnak állapodni Kínával, Hszi Csin-ping elnökkel együtt nagyon elkötelezettek és benne vannak az ügyekben. Ahogyan Trump fogalmazott,

a legmagasabb szinten tárgyalnak és nagyon jól alakul a helyzet.

A csúcstalálkozó óta Peking több, a megbékélést szolgáló gesztust tett, például ugyancsak három hónapra felfüggesztette az autókra és autóalkatrészekre kivetett pótvámokat, ismét elkezdett nagy tételben amerikai szójababot vásárolni és megnyitotta piacát az amerikai rizs előtt.

Az Egyesült Államok és Kína tavaly nyáron vetett ki kölcsönösen 50-50 milliárd dollár értékű importárura 25 százalékos pótvámot. Szeptember 24-én további, összesen 260 milliárd dollár értékű árura vezetett be pótvámot a két ország. Az Egyesült Államok mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki az év végéig 10 százalékos pótvámot, amelynek mértékét januártól emelte volna 25 százalékra.

Kína 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetett ki 60 milliárd dollárnyi amerikai árura.

Trump elnök arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult hatalmas többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat. Peking tagadja a vádakat, és az iparpolitikájának megváltoztatását célzó követeléseket úgy értékeli, mint a Kína gazdasági növekedésének fékezésére tett kísérlet.