Újabb forgatókönyv: exit a Brexitből

A hét kétségtelenül leginkább várt, az egész világgazdaságra valamilyen szinten hatással lévő eseménye a brit parlamentben holnapra kitűzött szavazás lesz a Brexitről. Persze, csak ha megtartják, hiszen Theresa May miniszterelnök decemberben egyszer már élt a halasztás eszközével, azt tapasztalva, hogy a Brüsszellel kialkudott egyezsége nem talál kellő támogatásra az alsóházban, és az ezzel járó kudarcot nem vállalta fel.

Az előrejelzések szerint ez most sem lesz másképp, a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett a megállapodási tervezetet valószínűleg nem fogadják el. A munkáspárt kilátásba helyezte, hogy újabb bizalmatlansági indítványt nyújt be Theresa May ellen, és felvetődött az előrehozott választás lehetősége is. Ennek tükrében egyre kevesebb remény van arra, hogy a március 29-i határidőig megegyezésre jussanak, és elkerüljék a súlyos növekedési áldozattal járó, megállapodás nélküli Brexitet.

Így minden valószínűség szerint a határidő meghosszabbítására nyújtanak majd be kérelmet az Európai Uniónak, és a befektetők továbbra is bizakodhatnak, hogy az Egyesült Királyság végül mégis az EU tagja marad.

Ha felerősödnek az ehhez kapcsolódó várakozások, az a font erősödésének irányába hathat. Annyi biztos, hogy a font árfolyamát a Londonból érkező hírek erősen megrángatják ebben a pár napban.

A dollár kurzusát viszont Jerome Powell, az amerikai jegybank (Fed) elnöke mozgathatja meg ma a szavaival. Powell szokásos kongresszusi beszámolóját tartja meg, ennek fókuszában a gazdaság aktuális helyzetének értékelése áll. Donald Trump elnök a múlt év végén bírálta Powellt, mert szerinte a kamatemeléseivel megfojtja a robusztus gazdasági növekedést, ám a jegybankelnök mostani beszéde sok meglepetést aligha tartalmazhat. Megerősítheti, hogy az Egyesült Államokban a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is feszesek, a maginfláció hosszú hónapok óta stabilan 2 százalék felett tartózkodik, ám egyre több konjunktúraadat utal a gazdasági növekedés lassulására.

Ijesztő például, hogy az ISM feldolgozóipari index decemberben 2008 óta nem látott havi esést produkált, ráadásul a pénzpiacok volatilitása is érdemben emelkedett az elmúlt hetekben. Figyelmeztető jel, hogy a ma induló gyorsjelentési szezon felvezetéseként több vezető amerikai cég is csökkentette a profitvárakozását, s a kereskedelmi háború negatív hatásaira hívta fel a figyelmet.

Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája emlékeztetett arra, hogy Powell a múlt héten tartott beszédében megerősítette: a Fed folytatja a mérlegének összehúzását azzal, hogy a mérlegben lévő állampapírokat hagyja lejárni.

Ezenfelül vélelmezhetően a mostani kamatszint mellett a Fed kivár. Ezáltal a Fed-elnök beszédével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a beígért idei három emelés helyett hány kamatemelés várható, és milyen feltételek mellett. A fentieken túl fontos kérdés, hogy a Trump elnök által a mexikói határra felállítani tervezett fal finanszírozását elutasító demokraták jobb belátásra kényszerítése érdekében december 22-én elrendelt kormányzati leállás mikor ér véget. Amíg tart a kényszerleállás, addig sok amerikai makrogazdasági adatot nem tesznek közzé, ami a mostani volatilis piaci környezetben aggodalmat kelthet a befektetők között.

Magyarországon a decemberi inflációs adat közlésétől nem várható túl nagy meglepetés. Az inflációt a nemzeti bank figyelmével kitüntetett 3 százalékra szoríthatta vissza a világpiaci olajárak esését követő üzemanyagár-csökkenés. Legalábbis a konszenzus erről szól.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható