Dübörgött az ipar tavaly év végén

Az ipari termelés volumene 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten 2018 decemberében. (Az első becslésben közölt decemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 2,5 százalékkal emelkedett.

Az ipari export volumene 4,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,2, a feldolgozóipari export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé pedig 12,9 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 7,2, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos havinál.

Az iparon belül a döntő súlyt (93 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 5,0, a csekély súlyú bányászaté 38 százalékkal emelkedett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 3,6 százalékkal nőtt, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2018. decemberi átlagos középhőmérséklet 1,4°C-kal alacsonyabb volt a 2017. decemberinél).

A feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 9,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közútigépjármű-gyártás volumene 26 százalékkal nőtt, ugyanakkor a közútijármű-alkatrész gyártásáé 4,7 százalékkal csökkent. A járműipar magasabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17,9 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 35, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 67 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelésből mintegy 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,1 százalékkal nőtt, a legerőteljesebben pedig, 13,1 százalékkal a második legjelentősebb (súlyú) italgyártás bővült. Négy alágazatban csökkent a termelés, közülük a legkisebb súlyú dohánygyártás esett vissza a legnagyobb mértékben (9,2 százalékkal).

Az előző hónapokhoz képest lassult a növekedés üteme a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában: a kibocsátás decemberben 7,6 százalékkal emelkedett. A másik hasonló súlyt képviselő fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása az év során először csökkent (0,4 százalékkal).

Tíz havi visszaesés után a gép, gépi berendezés gyártása 1,1 százalékkal nőtt, főként a hazai eladások emelkedésének köszönhetően. Az exportkereslet mérséklődött.

Öt hónapja tart a visszaesés a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: decemberben 8,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkenést mért a KSH.

A legnagyobb mértékben, 10,8 százalékkal a kis súlyú gyógyszergyártás volumene esett vissza, elsősorban a kivitel kedvezőtlen alakulása következtében.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében decemberben – 3,3 százalékos létszámnövekedés mellett – 1,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Csak Észak-Magyarországon csökkent a termelés (3,0 százalékkal), a többi régióban 1,1 és 10,8 százalék közötti növekedést regisztráltunk.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,3 százalékkal nagyobb volt a 2017. decemberinél. Az új belföldi rendelések 3,9, az új exportrendelések 1,1 százalékkal nőttek.

Az összes rendelésállomány december végén 7,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

– írja a KSH.

2018-ban az előző évhez képest az ipari termelés 3,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi, 4,6 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 3,7 százalékkal nagyobb, az energiaiparé 3,3 százalékkal kisebb lett, a kis súlyú bányászaté pedig 54 százalékkal nőtt 2017-hez viszonyítva.

A feldolgozóiparban folyó áron közel 31 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2018-ban. A termelés volumene csupán két hónapban nem haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékű növekedés januárban volt (9,1 százalék). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül ötben csökkent a termelés volumene, a többiben 4,9 és 14,9 százalék közötti volumenbővülést regisztráltunk. A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása gyakorlatilag stagnált (99,9 százalék), ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,8, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásáé 4,9 százalékkal nőtt.

Az ipari export 1,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál (2017-ben 5,1 százalékos volumennövekedést mértünk). A teljes ipari értékesítés 63, a feldolgozóipari értékesítés 73 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 0,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 35 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene 2,2 százalékkal csökkent, ellenben a második legnagyobb – 16 százalékot kitevő – számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 6,6 százalékkal bővült (itt csak márciusban mérséklődtek a külpiaci eladások).

A KSH jelentése kitér arra is, hogy az ipar belföldi értékesítése 6,8, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar belföldi értékesítésének legnagyobb részét, 24 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai 6,2 százalékkal emelkedtek. A második legnagyobb (13,5 százalékos) súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásai 2018-ban 14,2 százalékkal bővültek (2017-ben 1,9 százalékkal csökkentek).

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,1 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,4 százalékos létszámbővülés mellett következett be.

Az ipari termelés minden régióban nőtt az előző évhez képest. A volumen a legnagyobb mértékben, 9,5 százalékkal Pest régióban emelkedett, a többi régióban 0,5 és 7,7 százalék közötti növekedést mért a hivatal.