Gyülekeznek a felhők a baromfipiac felett

Nem jók a csirkehúspiac idei kilátásai, mivel világszinten és az EU-ban is túltermelés alakult ki, ami nyomott árakat eredményez a termékpálya egészén

– mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Az ágazat az elmúlt másfél-két évben jó eredményeket produkált, de tavaly szeptember környékén már látszottak a jelei annak, hogy sok az áru, kezdenek felhalmozódni a készletek. Utóbbiak még a legderűlátóbb piaci előrejelzések szerint is ki fognak tartani júniusig, nyomás alatt tartva az árakat.

A BTT-elnök szerint a piaci folyamatok alakulásában nagy szerepük volt a különböző állatbetegségeknek, így 2017-ben a madárinfluenzának – amelynek hatásait a magyar baromfiágazat az elmúlt évben már maga mögött hagyta –, valamint az afrikai sertéspestisnek (ASP). A sertéspiac problémái ugyanis – helyettesítő termék lévén – gyorsan megjelennek a baromfipiacon, az ASP miatti korlátozó intézkedések következményeként az európai piacon ragadt hús letöri a baromfiárakat.

A szakértők szerint az ASP nem egy gyorsan múló probléma, és hosszabb ideig meghatározó tényező marad a húspiacon, ennek pedig negatív hatásai lesznek a baromfiszektorra is. Ehhez hasonló közvetett, de erős befolyása lehet a Brexitnek is. A brit kilépéssel kapcsolatos bizonytalanság már most érezhető, az Egyesült Királyság ugyanis közel sem önellátó baromfiból.

A magyar exportőrök is nehéz helyzetbe kerülhetnek, de Csorbai Attila példaként hozta fel, hogy a lengyel baromfihús-termelés körülbelül fele kerül a brit piacra – sőt van olyan lengyelországi cég, amelyik a megtermelt baromfihús 80 százalékát ott értékesíti.

Az európai beszállítók által a brit piacon értékesített baromfihús sorsa bizonytalan, az onnan kiszoruló áru elhelyezése valószínűleg sokaknak megoldhatatlan gondot okoz majd. Eközben Ukrajnából továbbra is nagy mennyiségben érkezik az európai piacra a BTT-elnök megfogalmazása szerint csupán legálisnak tűnő, de inkább féllegális áru, ami szintén árlenyomó tényező.

A pulykapiac a csirkével ellentétes pályát futott be az elmúlt időszakban, tavaly májusban lett vége a lejtmenetének, azóta stabilnak mondható – mondta Csorbai Attila. Ebben közrejátszott, hogy több lengyelországi termelő az akkor felfelé ívelő árakkal kecsegtető csirkehizlalásra állt át, ez a folyamat persze vissza is fordulhat. A BTT-elnök szerint a Brexitnek kisebb, illetve későbbi hatása lehet a pulykatermelésre, ugyanis a brit piacon a fogyasztás kifejezetten a karácsonyi időszakhoz kötött.

A víziszárnyaspiacon a csirkéhez hasonló túltelítettség látszik, jókora készletek halmozódtak fel. A nagy értékű hízottliba- és -kacsa-termékek sorsa elsősorban a francia termeléstől és fogyasztástól függ.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható