Már csak bő egy hónap maradt március 29-ig: ha nem sikerül az Európai Bizottságnak és a brit kormánynak tető alá hoznia egy kilépési megállapodást vagy ami valószínűbb, egy halasztást, akkor másnap az Egyesült Királyság az unión kívüli, harmadik országgá válik, ami megnehezítheti a brit piacra termelő, szállító magyar cégek működését is.
Elég csak arra gondolni, hogy ha megvalósul ez a forgatókönyv, akkor minden kereskedelmi ügylet a két ország között azonnal vámkötelessé válik, ami ugyanúgy érinti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), mint az exportáló cégeket. A NAV a lapunk kérdésére küldött szűkszavú válaszában azt írta, hogy minden forgatókönyvre felkészültek.
Ez egyelőre arra terjed ki, hogy a hivatal a honlapján összeszedte a Brexittel kapcsolatos uniós információkat.
Az EY adótanácsadó cég felmérése szerint a magyar vállalatvezetők zöme továbbra is abban bízik, hogy elmarad a hard Brexit, ezért a többségük a rövid határidő ellenére sem készült fel erre a lehetőségre. Schmitt Pál Péter, a Miniszterelnökség uniós koordinációért felelős államtitkára egy február közepi konferencián előrebocsátotta: bár a magyar kormány reméli, hogy lesz valamilyen megállapodás – ezzel együtt átmeneti időszak a felkészülésre –, arra az esetre, ha bekövetkezne a hard Brexit, jogszabályokat készítenek elő.
Egyelőre ezen jogszabályoknak nincs nyomuk a hivatalos közlönyökben, mint ahogy a NAV sem tért ki arra, hogy ennek veszélye miatt pluszmunkaerőt csoportosítanának át a vámszakmai területre.
A kormány arra számít, hogy a Brexit a magyar gazdaságot minimálisan érintené, a kieső gazdasági növekedést a belső kereslet bőven pótolni tudja.
Ennek jegyében kezdődött meg az érintett cégek tájékoztatása, például a NAV honlapján keresztül, ahol sorra veszik a várható hatásokat. Megállapodás nélküli Brexit esetén például nemcsak a szigetországba közvetlenül exportáló cégeket érintheti a vámkötelezettség egyik napról a másikra való életbelépése, hanem azon termékekre is vonatkozhat, amelyek alapanyaga onnan érkezik.
Azt is tudni lehet, hogy az Egyesült Királyság által kibocsátott import- és exportengedélyek nem lesznek érvényesek az EU-ban, egyúttal az összes szigetországból érkező termékre áfát fognak kivetni a tagállamok, ez pedig a brit online áruházakból vásárló magyarokat is közvetlenül érinti. Egyetlen kedvező változás, hogy az Egyesült Királyságba induló szállítmányoknak nem kell EKÁER-azonosítót kérniük.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.