Az idén várhatóan még 10 százalék körül, jövőre azonban már csak 1 százalékkal bővülhet az építőipari termelés Magyarországon – közölte Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója egy szakmai tájékoztatón. Az ágazat közeljövőjét nagyban meghatározza a 2020-ig tartó uniós ciklus vége és a kedvezményes lakásáfa kifutása. Felidézte, hogy
a 2004 utáni uniós tagoknak épület- és infrastruktúra-ellátottságban jelentős lemaradást kellett behozniuk, ezért építőiparuk gyorsabb növekedésre váltott, amit 2014–2015-től az uniós források megjelenése is generált.
A keresletet a növekvő bérek, az alacsony kamatkörnyezet és – mint Magyarországon – a kormányzati intézkedések egyaránt élénkítették. A növekedés nem áll meg, de jóval szerényebb lesz. Az építőanyag-gyártói és a kivitelezői oldal egyetértett abban, hogy főként a szakemberhiány fékezi a növekedést. A külföldre vándorolt és az itthon maradt, de kiöregedett állományt mielőbb pótolni kell.
Ehhez képest két éve 43, tavaly 23 diák végzett tetőfedőként, építményszigetelő-képzés pedig egyáltalán nincs.
Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetségének ügyvezető igazgatója, Szalai Levente szerint a gyorstalpaló tanfolyamokkal a nappali rendszerű képzést nem lehet pótolni, de egyfajta mentőövet próbálnak biztosítani.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.