Kína egyszerre versenytárs, partner és rivális az Európai Unió számára; mihamarabb kölcsönösségre van szükség a felek közötti, jelenleg egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatban
– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a pénteki brüsszeli EU-csúcs után.
Jean-Claude Juncker az ülést lezáró sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy miközben az európai közbeszerzési piac hozzáférhető a kínai vállalatok számára, fordítva ez nem igaz, amin változtatni kell.
Juncker azt mondta, hogy
a kínai piac nem elég nyitott az európai termékek előtt, így a verseny nem tisztességes, a kereskedelmi viszony aszimmetrikus, s ez egyenlőtlenségekhez vezet.
A Brexit után is bennmaradó tagországok vezetőinek pénteki találkozóján a legfőbb téma az EU és Kína közötti viszony volt, amelyről eredetileg még az előző napon egyeztettek volna, azonban az Egyesült Királyság kiválási dátumának halasztásáról meglehetősen elhúzódott a vita, így áttették a napirendi pontot másnapra.
Az elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozták: az EU-nak biztosítania kell érdekeit a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival szemben, teljes mértékben kihasználva kereskedelmi védelmi eszközeit és közbeszerzési szabályait, utóbbiak terén pedig garantálni kell a valódi kölcsönösséget.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kérdés kapcsán elmondta, egyetértettek abban, hogy fel kell készíteni az EU-t a fokozódó globális gazdasági versenyre, és ehhez a belső piac és az ipari bázis erősítésére van szükség, valamint nyitott és határozott kereskedelempolitikára.
Elsősorban Kínára utalva hangsúlyozta,
meg kell erősíteni a védelmet a szellemi tulajdon és a technológiák ellopásával, illetve a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben, továbbá foglalkozni kell az 5G-hálózatok biztonságával, és az erre vonatkozó közös megközelítéssel.
Kiemelte, a cél egy olyan kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítása Pekinggel, amely biztosítja a tisztességes versenyt és az egyenlő piaci hozzáférést.
Tusk röviden érintette a brit EU-tagság megszűnési folyamatát is, mondván, még bármi elképzelhető, akár a kilépési szándék egyoldalú visszavonása is.
Arról számolt be, hogy az uniós állam- és kormányfők pénteken hivatalosan is elfogadták a kétlépcsős megközelítést a Brexit-határidő hosszabbításának ügyében, és ez szerinte örömteli fejlemény.
Április 12-éig bármi lehetséges: a rendezett kiválás, a hosszú halasztás, amennyiben az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy újragondolja a stratégiáját, vagy akár a Lisszaboni Szerződés 50. cikkének visszavonása is, amely a brit kormány hatásköre
– mondta Tusk.
„A Brexit sorsa brit barátaink kezében van. Mi felkészültünk a legrosszabbra, de a legjobbakat reméljük. Mint tudják, a remény hal meg utoljára” – tette hozzá.
Újságírói kérdésre válaszolva Tusk közölte, hogy nem változott az EU álláspontja, továbbra sem ismerik el Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.
A közös nyilatkozatban üdvözölték az utóbbi hónapokban tapasztalt előrelépést, azonban rámutattak, további összehangolt intézkedések kellenek az EU-n belülről és kívülről származó, komoly veszélyt jelentő álhírek és félretájékoztatás ellen, s óvni kell az európai parlamenti és a nemzeti választásokat a külső beavatkozástól.
Végezetül leszögezték: az EU-nak öt évvel a Krím félsziget Oroszország általi illegális bekebelezése után is szilárd az elkötelezettsége Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, nem ismeri el és elítéli a nemzetközi jogot sértő és közvetlen biztonsági fenyegetést jelentő lépést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.