Nem kell kétségbe esnie a magyaroknak egy újabb krízistől

A jegybank 2010-től folytatott monetáris politikájának eszközeit tárgyaló előadásában Pleschinger Gyula kiemelte, hogy a monetáris politika csak rövidtávon, időlegesen képes hatni a gazdasági növekedésre és a munkaerőpiacra. Annak elsődleges célja az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása, a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Felidézte: az MNB 7 százalékról 0,9 százalékra csökkentette az alapkamatot, szűkítette a kamatfolyosót. A devizacsere-ügyletekkel további likviditást pumpáltak a magyar gazdaságba, ez a forrás állampapírokban és a hitelezésben hasznosult.

Az MNB intézkedéseinek köszönhetően a bankközi kamat mértékét a V4-es országok közül Magyarországon a legalacsonyabb szintre sikerült csökkenteni, ami szintén javítja a hitelezési feltételeket

– sorolta. Pleschinger Gyula a reálgazdaság jövőbeli kilátásaira térve közölte azt is, hogy Magyarország érzékeny a külső inflációra; az MNB monetáris politikai eszközei közül hosszútávon a kamatcsatornát és a devizacsere-ügyleteket tervezi megtartani. Magyarország a versenyképesség tekintetében lemaradt a többi visegrádi országtól, ezért dolgozta ki az MNB 330 pontos javaslatcsomagját, amelyet megfontolásra ajánl a többi gazdasági döntéshozónak.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke A költségvetési politika alkalmazkodása a változó gazdasági környezetben című előadásában szintén kitért a szakemberek által 2021-2022-re prognosztizált következő világgazdasági válságra, amely várhatóan szelídebb formában tér vissza, mint korábbi globális krízis volt.

A magyar gazdaság 2004 és 2010 közötti kedvezőtlen állapotára utalva azon véleményének is hangot adott, hogy az ország csődközeli helyzete a gazdasági világválság nélkül is bekövetkezett volna.

A jelenre térve Kovács Árpád megállapította, Magyarországot mára 4 százalék körüli gazdasági növekedés jellemzi jelentős fogyasztási szinttel. Az ipar részesedése 24 százalék a GDP-ből, emellett jelentős a szolgáltatás és turizmus hozzájárulása a nemzeti össztermékhez.

A V4-es országok – amelyek között Magyarország a középmezőnybe tartozik – a hitelminősítők szerint egyre inkább tekinthetőek egy egységnek és kezdik meghaladni a dél-európai államok versenyképességi mutatóit

– mondta a Költségvetési Tanács elnöke.

A kétnapos pécsi tanácskozáson 10 szekcióban mintegy 70 előadást tartanak egyebek mellett az adózás rendje és a személyi jövedelemadó idei évi változásait, valamin az okleveles adószakértők kutatási eredményeit tárgyalják. A plenáris ülésen a monetáris és a fiskális rendszer aktuális kérdéseit vizsgálták a magyar adórendszer és bankrendszer aspektusából.