Tarlós nem mondhatja, hogy nem lesz dugódíj

A budapesti behajtási díjról, amit még a Demszky Gábor-féle városvezetés önként vállalt be a 4-es metró megépítésért, egy tíz évvel ezelőtti európai bizottsági határozat és egy érvényes szerződés rendelkezik, azt nem a főváros akarja mindenáron bevezetni – mondta a főpolgármester csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Tarlós István a napokban a kérdésben megjelent hírekre reagálva emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt eldőlt kötelezettségről van szó. Nem a kormány és a városvezetés „valós vagy virtuális vitája” a lényeg, ennek nincs relevanciája. Van egy kötöttség, amiben az unió Budapesttel „tulajdonképpen türelmes”, és nem az a vita tárgya, hogy akar-e valaki dugódíjat vagy nem. Ez egy elvi lehetőség, és erre utal a véleményezésre közzétett mobilitási terv is – tette hozzá.

Tarlós István a dugódíj bevezetésére vonatkozó kérdésekre válaszolva azt mondta:

amíg nem ismerik az Európai Unió álláspontját, hogy ragaszkodnak-e komoly pénzelvonásokhoz, ha nem vezetik be a behajtási díjat, addig az ügyben nem tudnak eljutni a döntéshozatalig.

A főpolgármester közölte, az ügyben még nem született döntés, a behajtási díjjal foglalkozik majd a fővárosi közfejlesztési tanács, és az Európai Unióval is folytattak már egyeztetéseket. Hozzáfűzte:

nem mondhatja azt kategorikusan, hogy nem lesz dugódíj, mert Demszky Gábor „jogutódja”, s ha kijelentené ezt, akkor az Európai Unió milliárdos bírságot szabhatna ki.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kérdésről nem lehet népszavazással dönteni, mint ahogy azt Karácsony Gergely, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje felvetette. A referendum semmi relevanciával nem bír az unió határozatára és a jogérvényes szerződésre. „Ez vagy egy egészen alapvető tudatlanság vagy szándékos félrevezetés” – fogalmazott Tarlós István.

Karácsony a stockholmi példát követné

Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a svéd fővárosban először fejlesztették a közösségi közlekedést és P+R parkolókat építettek, majd átmenetileg behajtási díjat vezettek be a belvárosban, végül pedig népszavazáson kérdezték meg az embereket arról, hogy a behajtási díj maradjon-e később is. Stockholmban ennek köszönhetően a világ egyik legjobb közösségi közlekedése működik, és komoly lépéseket tettek a légszennyezettség csökkentése érdekében is – emelte ki a politikus.

A patkányokról is szó esett

A főpolgármester reagált arra is, hogy Karácsony Gergely szombati kampányindító rendezvényén arról beszélt: soha nem volt ennyi patkány a városban, mint most. Tarlós István emlékeztetett arra, hogy a patkányfertőzöttség miatt 2018 decemberében a Fővárosi Közgyűlés 647 millió többletforrást biztosított fokozott patkányirtás elvégzésére. Ennek eredményeképpen az akkori időszakban a patkányok észleléséről szóló 1400 körüli lakossági bejelentések száma a negyedére, 350-re csökkent – fűzte hozzá.

Tarlós István megjegyezte is, hogy a patkányirtásról a Fővárosi Közgyűlés kétszer is hozott határozatot. A testület 2017 májusában 1,3 milliárd forintot biztosított a feladatra. Ezt a határozatot mindenki megszavazta, kivéve Karácsony Gergelyt, aki nem vett részt az ülésen. A már említett többletforrásról Karácsony Gergely nem is tudhatott, mivel az akkori közgyűlési döntéskor sem volt jelen – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a szocialista képviselők nem szavazták meg a többletforrás biztosítását.

A főpolgármestert kérdezték arról is, hogy ellenzéki képviselőnők közösen kezdeményezik a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. Tarlós István elmondta, nem zárkózik el attól, hogy a nehéz helyzetbe jutott embereken segítsenek szociális támogatásokkal. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy ezekért a nehéz helyzetekért az önkormányzatot „nulla felelősség terheli”, továbbá erre a fakultatív feladatra források szükségesek. Kitért arra is, hogy a fővárosnak vannak egyéb szociális kötelezettségei, amelyek szintén forráshiányosak. A főpolgármester példaként említette, hogy a hajléktalanokra szeretne több pénzt.