67,6 százalékkal nőtt az építőipari termelés

Miközben a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,5 százalékkal csökkent a februárihoz mérten. Márciusban mindkét építményfőcsoport teljesítménye nőtt: az épületeké 62,3, az egyéb építményeké 78,8 százalékkal. Az épületek építésére kötött új szerződések értéke 40,8 százalékkal nagyobb, mint előző év márciusában volt, a teljes szerződésállomány pedig 50,7 százalékkal nőtt, de az egyéb építmények – vasútépítések, valamint az energetikai beruházások – építésére vonatkozóké 24,1 százalékkal csökkent. Összességében 1,2 százalékkal marad el az iparági szerződésállomány a tavalyitól.

Az ÉVOSZ-t is meglepte a növekedés mértéke

Tíz százalék körüli létszám növekedéssel tudta saját, egy évvel korábbi teljesítményét 67,6 százalékkal túlszárnyalni az ágazat, ami egyértelműen jelzi a termelés hatékonyságának javulását – szögezte le a Világgazdaság megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki kérdésünkre nem titkolta, hogy még őt is meglepte a márciusi adat volumene. A soha nem látott mértékű teljesítmény robbanás hatására módosította is az eddigi éves növekedési prognózisát a szakmai szövetség, amely korábban – az előző két év rendkívüli teljesítménye nyomán – idénre 20 százalékot meghaladó bővülést várt eddig az építőipartól. Az első negyedév 50 százalékot megközelítő teljesítmény robbanása nyomán Koji László immár úgy látja, hogy reálisan akár 30 százalékkal is növekedhet az ágazat, amiből 10 százalék körüli arányt az építőipari árak növekedése tehet majd ki.

Az év további részében várhatóan folytatódik a termelés bővülése, de májustól, a magasabb bázis miatt már kevésbé látványos mutatókkal, viszont az biztos, hogy az uniós forrás függő út, vasút és mélyépítési beruházások, valamint a lakásépítés tovább pörgeti az ágazatot.

A KSH összegzése szerint az első negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 12,4, az egyéb építmények építése vonatkozásában 8,3, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 10,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar árai az előző negyedévinél 2,9 százalékkal magasabbak voltak.

Az első negyedévben összességében már 48,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument, miután januárban 29,1 százalékkal, februárban 48 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye az egy évvel korábbi bázishoz képest.

Az újlakás piac húzza az ágazatot

Az idén többek közt az újlakás átadási hullám fogja húzni az építőipart,

legalább 25 ezer lakás átadására számít a szektor, emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3,7 millió négyzetméteres állományt – mondta Horváth András, a Takarékbank elemzője.

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de a lezajlott bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. De jól látszik, hogy ez a feszültség oldódik és egyre magasabb fokozatra képes kapcsolni az iparág, hónapról hónapra új csúcsokat beállítva.

Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítunk a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások felfutásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy

a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba,

és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van, figyelembe véve a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában.