Az idei első negyedévben 5,3 százalékkal a nőtt bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és az építőipar járult hozzá a növekedéshez – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékkal bővült a GDP volumene. A bruttó hazai termék 5,3 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,1 százalékponttal, az ipar 1,3, az építőipar 1,2 százalékponttal járult hozzá.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 2,6 százalékpontot, a beruházások 4,2, a nettó export 1,3 százalékpontot tett hozzá a gazdasági növekedéshez. A készletváltozás 3,4 százalékponttal csökkentette a növekedést.
A legfontosabb változás a részletes adatok alapján, hogy a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. 2016 óta először fordult ugyanis elő, hogy a belső kereslet mellett a nettó export is pozitívan járuljon hozzá a növekedéshez. Ez utóbbi önmagában 1,3 százalékponttal emelte a gazdasági növekedés ütemét – olvasható az ING kommentjében.
A belső tételek közül egyértelműen kiemelkedik a háztartások tényleges fogyasztása, ami 3 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez. Az egyetlen negatív tétel a készletváltozás volt, ami önmagában 3,4 százalékponttal mérsékelte a GDP-növekedést. Itt vélhetően az autóipari problémák lecsapódása jelent meg:
míg 2018 folyamán megnőtt a készlet, mert típusengedélyek hiányában nem tudták értékesíteni az autókat, addig vélhetően az idei első negyedévben ennek a készletnek a jelentős leépítése következett be.
A termelési oldalon nem látunk érdemi meglepetést, bár a szolgáltató szektor növekedési hozzájárulásának 2,1 százalékpontra mérséklődése mindenképpen érdekes, hiszen a bérnövekedés továbbra is dinamikus és a lakossági bizalom is emelkedett.
Eközben az építőipar 1,2 százalékpontos növekedési hatása rekord magasnak tekinthető.
Ezúttal azonban az élénkülő ipar (ami a jó exportszámokban is lecsapódott) felül tudta múlni hozzájárulásban az építőipari adatot. Egyedül a mezőgazdaság mérsékelte csekély mértékben a gazdaság növekedését az első negyedévben, elsősorban a rossz időjárás következtében.
Ami az idei év hátralévő részét illeti, látva, hogy az első negyedév 5 százalék feletti növekedése a készletezési folyamatok miatt még gyengének is mondható, egyáltalán nem lenne meglepő, ha a gazdasági növekedés 4,5-5 százalék között maradna a következő egy-két negyedévben. Persze nagyon sok múlik majd a külső hatásokon, így a kereskedelmi háborún vagy épp az euróövezetben tapasztalt gazdasági gyengélkedésen. A most bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv hatása idén még mérsékelt lehet a GDP-bővülésre. Összességében 2019-ben akár 4,5 százalék körül is lehet a gazdasági növekedés – teszi hozzá az ING.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.