Válsághelyzetben az európai acéltermelés

Hatékony uniós piacvédelmet sürget az Európa acélgyártóit tömörítő Eurofer, mert jelentősen romlottak az ágazat működési körülményei, részben a harmadik országokból érkező, támogatott árú termékek árleszorító hatása miatt. A kezdeményezéssel a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés is egyetért. Igazgatója, Móger Róbert szerint a magyar acélipari szereplők is készülnek a nehezedő helyzetre, de még nem volt szükség radikális intézkedésekre.

Magyarországon is érződnek az uniós piac kedvezőtlen folyamatai, bár itt az építőipar még generál keresletet, kihívást inkább a gép- és a járműipar jelent

– válaszolt a Világgazdaságnak Fazekas Roland, az acél-nagykereskedelemmel is foglalkozó Carboferr Zrt. vezérigazgatója. A látszólagos (átfedéseket is tartalmazó) hazai acélfelhasználás tavaly még 10 százalékkal 3 millió tonnára nőtt, vagyis nagyobbra a válság előtti, 2007-es, 2008-asnál is.

A vezérigazgató emlékeztetett, hogy az EU már 2015–2016-ban sok acélimportvámot vetett ki, a kínai durvalemezre például 70 százalékosat. Tavaly 20–25 százalékos pótvámmal kiegészített és évente 5 százalékkal növekvő kvótákkal korlátozta tovább a harmadik országokból származó behozatalt. Bár a célját elérte, a túlkínálat megmaradt, ugyanis sokkal jobban csökkent az EU belső acélkereslete, mint az importja. Emiatt az árak estek, az ötvözetlen acéllemez az idén 20-25 százalékkal kerül kevesebbe, mint tavaly.

Ráadásul megugrott a gyártás költsége: míg tavaly 65–70 dollárba került a vasérc, az idén már több mint 100 dollárba, közben drágult a kokszolható szén, az energia, a munkaerő és a környezet védelme is.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható