Időigényesebb lehet az adminisztráció a szocho csökkenésével

A kabinet 13 plusz 1 pontból álló csomagja tartalmazza a szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékpontos, a kisvállalati adó (kiva) 1 százalékpontos mérséklését, valamint további terhek egyszerűsítését, illetve megszüntetését július 1-től.

A szocho esetében ugyan 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken az adó mértéke, de

a jogszabály nem tartalmaz arra vonatkozóan átmeneti szabályokat, hogy tekintettel az adókulcs évközben történt módosítására, mely kulcsot kell majd alkalmazni a bevallás során.

Ez elsősorban az osztalék, vagy az árfolyamnyereség esetén lehet releváns, mivel az említett adónemet ezen jövedelmek tekintetében általában az éves bevallással fizeti meg az adózó.

Mitrik Kornélia, a Crowe FST bérszámfejtési és expat szolgáltatások igazgatója szerint ilyen esetekben a magánszemély számára általában két lehetőség adódik: vagy az adóévben szerzett összes jövedelemre alkalmazható kedvezőbb kulcsot alkalmazza, vagy pedig elkülöníti egymástól a jövedelmeket azok szerzési időpontja szerint és annak megfelelően készíti el az adóbevallását és fizeti be az adót is.

Tekintettel az átmeneti rendelkezések hiányára, valószínűsíthető, hogy a jogalkotói szándék az alacsonyabb kulccsal való adófizetés a külön adózó jövedelmek esetében, figyelembe véve a korábban hasonló évközi adó csökkentések adminisztrációját. Az árfolyamnyereségnél egyértelmű, hogy az alacsonyabb kulcsot kell majd alkalmazni, mert azt a teljes éves nyereség/veszteség kiszámítása után lehet csak meghatározni. Az osztalékok esetében a szerzési időpont szerinti elkülönítés az adminisztráció szempontjából nehézkes lehet – különösen például egy külföldi értékpapírszámlára kapott osztalék esetében

– jelentette ki a szakember. Mitrik Kornélia hozzátette: a magánszemélyek adminisztrációja és adózása szempontból természetesen az alacsonyabb kulcs alkalmazása lenne a kedvezőbb, ráadásul év közi adócsökkentés esetében általában ezt szokta alkalmazni a NAV.