Kérdéses, miért kell új akcióterv

Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn előrebocsátotta: jövő tavasszal egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is. Erre reagálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta: a bizonyos elemeiben júliusban, de javarészt jövő januárban életbe lépő gazdaságvédelmi akcióterv nem alkalmas arra, hogy megvédje a magyar gazdaságot egy esetleges recessziótól, a folyamatok egyszerűsítésével, a szociális hozzájárulási adó mérséklésével és az azzal együtt járó további adókönnyítésekkel operáló 13+1 ponttal valójában egy jól megkonstruált versenyképességi csomagról beszélhetünk. Szerinte

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a kormány látja, hogy van még mozgástér a költségvetésben, az akcióterv pedig egy jól hangzó név, amely mögé be lehet építeni az intézkedéseket. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint pedig ha a kabinet valóban hosszú távú gazdaságélénkítő tervek megvalósításába kezd, annak nem kell cégér, viszont ilyen ötletek megvalósításával nem is kell megvárni a jövő tavaszt.

Az akciótervet leginkább a külső környezet kedvezőtlen alakulásával indokolta a miniszterelnök – emlékeztetett Regős Gábor, a Századvég vezető közgazdásza.

Nehéz azonban pontosan előre látni, hogy az Európai Unió nagyobb gazdaságainak teljesítménye hogyan alakul, ha pedig a problémák eszkalálódnak, azok mely szektorokban éreztetik a hatásukat, és hogyan alakulnak a pénzpiacok. Beavatkozásra azonban akkor is szükség van, ha a nyugat-európai gazdaságok valamilyen csoda folytán hirtelen szárnyra kapnak, hiszen a versenyképesség javítása változatlanul kulcskérdés

– húzta alá.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható