Bár még mindig van mozgástere az államnak az uniós beruházásokat, fejlesztéseket hazai költségvetési forrásokból megelőlegezni, jelzésértékű, hogy az államháztartás központi alrendszerének hiánya májusról júniusra 176,4-ről 390 milliárd forintra ugrott, ami az éves előirányzat 39,1 százalékának felelt meg az első fél év végén, szemben az egy hónappal korábbi 17,7 százalékos aránnyal. A Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatása szerint
június végéig összesen 346,6 milliárd forintot utalt át Brüsszel Magyarországnak, miközben a kormány folytatta az uniós támogatások megelőlegezését, így az év első hat hónapjában 710,6 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezetteknek.
A jelentősebb tételek közül a PM a Modern városok program fejlesztéseit, a vasúthálózat korszerűsítését, a Pest megyét érintő projektek támogatását, a turizmust célzó intézkedéseket, valamint a vállalkozások beruházásainak ösztönzését emelte ki.
A magyarországi fejlesztési számlák akadozó brüsszeli ellentételezése az Európai Bizottság adatsorában is visszaköszön, hiszen az uniós források lehívása terén a 28 tagállam közül hazánk visszaesett az év eleji 12.-ről a 17. helyre, a 32 százalékos lehívási aránnyal pedig hosszú idő után először az EU-átlagot (33 százalék) sem érjük el. A 2014–2020-as uniós ciklusban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből eddig 8,09 milliárd eurót, mintegy 2640 milliárd forintot folyósított, ezt jelenti a 32 százalékos részeredmény.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.