A céges beruházásokat, fejlesztéseket ösztönző Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) önmagában mintegy 40 milliárd forint pluszpénzt jelenthet az, hogy az eredeti kalkulációnál alapul vett 310 forintos euróárfolyam után tavaly 318-cal számoltak, most viszont 324 forint körül kereskednek az unió hivatalos fizetőeszközével.
Emellett két Ginop-prioritás, a 4-es és a 8-as, tehát az energetikai és a pénzügyi eszközök támogatása nem teljesítette az időarányos tervszámokat, emiatt a keretek 6-6 százalékát is átcsoportosíthatják olyan népszerű fejlesztési tengelyekre, mint az 1-es és a 2-es: az előbbi a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, az utóbbi kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgál.
Mivel a tervezéskor a 4-es Ginop-kalapban csaknem 60 milliárd forint értékben szerepeltek pályázati felhívások, a 8-asban elérhető pénzügyi termékek együttes kerete pedig elérte a 693 milliárd forintot, a teljes átcsoportosítással több mint 45 milliárd forint szabadulhat fel. Vagyis a két lehetőséggel együtt legalább 80-90 milliárd forint megpályáztatására még reális esély van a következő fél-egy évben.
A 2007–2013-as uniós ciklusban a kereskedő-, szolgáltató cégek is számos pályázaton eredményesen szerepelhettek, a 2014–2020-as időszak azonban inkább a feldolgozóiparról szól, azon belül is főként a járműipari és elektronikai vállalkozásokról – értékelt a Világgazdaság érdeklődésére Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
Előrebocsátotta, hogy a 2021–2027-es ciklus forrásai akkor járulhatnak hozzá a magyar gazdaság robusztus, tartósan 4 százalék körüli növekedésének fenntartásához, ha a legjobb vállalatokat segítenek még jobbá tenni.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.