Nőtt az ipari termelés, jól teljesített a kereskedem

Idén júliusban az ipari termelés volumene 12 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 8,7 százalékkal emelkedett – írja első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bővüléshez a feldolgozóipari alágak nagy többsége hozzájárult.

A legnagyobb súlyú járműgyártás jelentősen bővült, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett.

A termelés az év első hét hónapjában 6,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 1,7 százalékkal emelkedett.

Nőtt az export és az import értéke is

A KSH külkereskedelmi termékforgalom című gyorstájékoztatója szerint az export és az import euróban számított értéke egyaránt 7,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi többlet 19 millió euróval emelkedett.

2019. júliusban:

(2835 milliárd forintot) tett ki.

A termék-külkereskedelmi többlet 276 millió euró (91 milliárd forint) volt. A kivitel 80, a behozatal 74 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. 2019. júliusban az egy évvel korábbihoz képest: az export és az import euróban számított értéke egyaránt 7,6 százalékkal nőtt.

Az autóipart sejtik a növekedés mögött

Virovácz Péter, az ING senior elemzője szerint a tegnapi rendkívül gyenge kiskereskedelmi adat után az ipari teljesítmény némi kárpótlást jelent. Nemcsak, hogy a piaci várakozást felmúlva növekedett az ipari kibocsátás, de még gyorsult is az áprilisi teljesítményhez képest. A májusi 6,1 százalékos munkanaphatástól megtisztított év/év növekedéshez 1,4 százalékos havi alapú (szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított) bővülés társult. Mindez pont elég volt ahhoz, hogy semmissé tegye az igen gyenge áprilisi ipari teljesítményt. Ezzel a korrekcióval a második negyedév eddigi teljesítménye csak kis mértékben marad el az első negyedévitől, ugyanakkor tehát továbbra is lassulás látszódik.

Bár a KSH adatközlésében túl sok részleteket nem árult el, de azt igen, hogy a jó teljesítmény gyakorlatilag kizárólag az autóiparhoz köthető, miközben a másik két nagyobb feldolgozóipari ágazat, az elektronikai- és az élelmiszeripar átlag alatti bővülést mutatott fel. Egyelőre Magyarországot tehát érdemben még nem érte el a német feldolgozóipari összeomlás, amelynek újabb jele volt a mai adatközlés a drasztikusan visszaeső rendelésállományról. Összességében úgy látjuk, hogy az első öt hónapban látott 6,7 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása jelentős kihívás lesz a gyengélkedő külső környezet tükrében, és inkább 6 százalék körüli növekedést várunk az év egészére. A nagyképet tekintve az április-májusi kiskereskedelmi és ipari adatok a GDP-növekedés második negyedéves lassulását támasztják alá.