Pánik követte a dróntámadást

Nincs veszélyben a globális olajellátás – ezt hangsúlyozták tegnap a piaci szereplők és a legnagyobb olajhatalmak is azt követően, hogy a szombati abkaiki dróntámadás miatt kevesebb mint felére esett Szaúd-Arábia kitermelése. A támadás miatt napi 5,7 millió hordónyi olaj a veszteség, ami a globális ellátás 5 százaléka (az abkaiki a világ legnagyobb finomítója). Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke máris közölte: megnyithatják az ország stratégiai olajkészleteit, ahol összesen 645 millió hordónyi olaj van, ami Amerika, a világ legnagyobb olajfogyasztójának és -kitermelőjének egyhavi szükséglete. Az országban ezenfelül nagyjából 410 millió hordónyi kereskedelmi olajtartalék van az Energiainformációs Hivatal adatai szerint.

Kedden röviddel 7 óra előtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 67 cent (0,97 százalék) csökkentéssel, 68,35 dolláron állt. Ugyanekkor a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 83 centtel (1,32 százalékkal) 61,84 dollárra esett. (MTI)

Peking nem nyilatkozott az ellátásbiztonságról. Ugyan Kína már 2017 óta nem közöl hivatalos adatokat, elemzők szerint nagyjából 320–500 millió hordó lehet a stratégiai tartaléka, amely a napi 13,5 millió hordónyi fogyasztást nézve 23–35 napra lehet elegendő. Moszkva a globális tartalékokra mutogat: Alexander Novak energiaminiszter szerint az olajhatalmaknak legalább rövid távon elegendő nyersanyaguk van raktáron.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tegnap közölte: fel kell mérni pontosan a szaúdi károkat, mielőtt elkezdenék fokozni a kitermelést. Az olajkartell de facto vezető állama, a sértett Szaúd-Arábia gyorsan közölte: nagyjából két hét lesz, mire helyreállítják a finomítót, addig a készletekből fedezik a kiesést.

A legutóbbi adatok szerint jelenleg 188 millió hordónyi a tartalék. Piaci források azonban a Reutersnek jelezték: a Saudi Aramco kereskedési üzletága épp felvásárolható olajtermékek után kutat a piacon, amelyeket azonnal tovább is adnának a vevőknek a kiesett mennyiség helyett.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelezte: kapcsolatba lépett a nagyobb olajhatalmakkal, de egyelőre semmi jele annak, hogy ellátási zavarok lépnének fel. Az OPEC legutóbbi adatai szerint ha a tagállamok felpörgetik a kitermelést, bőven képesek fedezni a szaúdi olaj kiesését, főleg, ha feloldják az Irán elleni olajembergót – bár erre minimális az esély.

Az ellátási lánc zavartalanságának biztosítása mellett a piac másik fő témája, hogy ki állhat a támadások hátterében. A hét végén a jemeni polgárháború résztvevői, a húszi lázadók magukra vállalták a támadást, válaszul arra, hogy Szaúd-Arábia a jemeni kormány oldalán avatkozott be. Az Egyesült Államok teljesen biztos benne, hogy Irán áll a háttérben, Donald Trump már Twitteren jelezte: országa „csőre töltve” várja a fejleményeket. A jemeni polgárháborúban az egymással rivalizáló két muszlim nagyhatalom, Szaúd-Arábia és Irán mozgatja a szálakat, mindkét ország fegyverrel és anyagiakkal is támogatja a feleket.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Trump szerint úgy tűnik, hogy Irán áll a szaúdi támadás hátterében

Úgy tűnik, hogy Irán áll a szaúdi olajmezők elleni támadás hátterében, de biztosan még nem állítanám – fogalmazott Donald Trump amerikai elnök