Vége is, meg nem is a török válságnak

Törökországból felemás adatok érkeztek a héten, amelyek arra utalnak, hogy hűlni kezdett ugyan a gazdaság, de még mindig törékeny, s az állam szerepe a növekedésben még mindig hatalmas. Az idei második negyedévben éves alapon csak 1,5 százalékkal csökkent a GDP, pedig az elemzők korábban 2,4 százalékos mínuszra számítottak. Az első negyedévhez képest viszont 1,2 százalékos volt a nemzeti össztermék növekedése, a piaci konszenzus ennek alig a fele volt.

A GDP-adatok szerint a török gazdaság lassan kikecmereg a recesszióból, de a friss inflációs adatok árnyalják a képet. Az árindex augusztusban csak 15 százalékra csökkent az előző havi 16,6-ről, pedig tavaly augusztusban drámaian magas, csaknem 20 százalékos volt a bázisadat. A havi bázisú árindex 0,86 százalék volt júliusban, alatta maradt az 1,5 százalékos konszenzusnak, de elég magas egy recesszióból kilábaló gazdasághoz képest. Emellett pedig a líra árfolyama meglepően stabil, május eleje óta majdnem 7 százalékot erősödött a dollárral szemben, pedig a zöldhasú jegyzése is emelkedik, és a nemzetközi fejlemények általában érzékenyen érintették a fejlődő piaci devizákat.

A gazdaság tehát zsinórban harmadik negyedéve zsugorodik éves alapon, a részletes GDP-adatokon pedig az látszik, hogy a válságnak még távolról sincs vége. A lakossági fogyasztás 1,1 százalékkal csökkent, ahogy a megelőző három negyedévben is zsugorodott. A vállalatok beruházási hajlandósága is romlik, az állóeszköz-beruházások 7,4 százalékot zuhantak az első negyedévhez képest. Az említettek ellenére viszonylag jól alakuló GDP-számok mögött leginkább a kormányzati költekezés áll:

az infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott központi források például 3,3 százalékkal nőttek az előző negyedévihez képest.

Az állam továbbra is főként devizahitelekből fedezi a kiadásokat, a folyó fizetési mérleg hiánya annak ellenére képtelen érdemben csökkenni, hogy a lakossági fogyasztás megtorpanása miatt az import már zuhan.

A kivitel viszont szépen erősödik, 8,1 százalékkal nőtt az első három hónapban mérthez képest, és jelentősen javított a negyedéves GDP-adaton.

Elemzők szerint különösen a beruházási ráta zuhanása aggasztó. A gazdaság túlhevülésének és az abból fakadó válságnak az egyik fő oka az volt, hogy a vállalati szektor beruházásait államilag erőltetett devizahitelezésen keresztül pörgették fel. Tavaly a versenyszektor eladósodottsága elérte a GDP 170 százalékát, és érdemben ez azóta sem csökkent.

A kormányzat és a befolyása alatt álló jegybank a tavalyi válság óta már többször csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját, hogy ismét pörgesse a hitelezést – a versenyszektor hitelállományának növekedése valamelyest csökkent április óta, január óta viszont a havi üteme a duplájára nőtt.

A legtöbb szakértő szerint Törökország már feljebb jutott a gödör legaljáról, de a gazdaság még sérülékeny, és téves lépések esetén bármikor visszazuhanhat.

A Deutsche Bank elemzői szerint a monetáris körülmények és a megfelelő külső forrásbeáramlás hiánya miatt vélhetően negatív lesz az év végi GDP-adat.

A Bloomberg szakértői szerint csak a hitelezés jelentős felpörgetése árán lehetne év végére gazdasági növekedést kimutatni, de akkor jövőre ismét recesszióra kellene számítani. A QNB Finansbank elemzői optimistábbak, szerintük már látszanak a talpra állás jelei, és a török GDP talán stagnálással zárhatja az évet.