A tönk szélére kerültek a kereskedelmi pálinkafőzdék, miután ez év elejétől bevezették a népegészségügyi termékadót (neta) a gyümölcspárlatokra, valamint az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét gyógynövény felhasználásával készült italokra is – hangzott el az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő-, bor-, pálinka-albizottsági ülésén. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke elmondta, hogy
a PNT az idén drasztikus forgalom-visszaesést mért. Ennek az év elején oka lehetett, hogy tavaly, az utolsó három hónapban sokan még netamentesen töltötték fel a készleteiket.
Így éves összevetésben januárban 69, március végén pedig több mint 60 százalékos volt a bevételcsökkenés. Ez azonban azóta sem állt helyre, hiszen a szeptemberi adatok is 51 százalékos visszaesést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest.
Ez pedig azt jelenti, hogy a neta csupán egymilliárd forint bevételt hoz, míg a szeszadó és az áfa visszaesése öt-hatmilliárd forintos kiesés a költségvetésnek.
Ezt erősítette meg Halász Róbert, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója, aki a 2015 és 2019 közötti első nyolchavi adatokat összevetve elmondta, hogy idén augusztus végéig négymilliárd forint volt az adókiesés, így az öt-hatmilliárd forint éves szinten reális.
Mihályi László elmondta: a kereskedelmi főzdéket az is sújtja, hogy sok magánfőzde illegálisan hozza forgalomba a párlatait, az ellenőrzésre kijelölt jegyzők pedig nem látják el a feladatukat. A PNT-elnök tíz eladó kereskedelmi főzdéről tud, sokan pedig azt fontolgatják, hogy lehúzzák a rolót. A szakmai szervezetek ezért kompenzációt kérnek a legális főzdék számára.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatják
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.