Csalókák a bizalmi indikátorok

A hangulatindexeket figyelembe vevő ING Leading indikátora már 2018 óta a GDP-növekedés fokozatos mérséklődését vetítette előre, ehhez képest a gazdaság ellenálló képessége jóval nagyobb, mint korábban volt – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A konjunktúraindikátorok a múltbéli adatokra és az azokból levonható összefüggésekre épülnek, ám 2018 óta ezek nem pontosak, csökkent az előrejelző képességük. Ennek ellenére nem kell kidobni őket az ablakon, számos olyan jel található a bizalmi indikátorokban – például a rendelésállományok alakulása –, ami azt jelzi, hogy idővel bekövetkezik a lassulás. Az elemző szerint a beszerzésimenedzser-index (BMI) akár 12 hónapra előre jelezheti a fordulatot, míg az euróövezeti gazdasági hangulatindex (ESI) esetében inkább 3–6 hónapról beszélhetünk, ez azonban a magyar adatok esetében már 2013 óta gyengült. Mind a BMI, mind az ESI 2018 eleje óta jelentős csökkenő trendben van, ha igazak lennének a korábbi összefüggések, már egy látványos gazdasági lassulást kellett volna átélnünk, ehhez képest a növekedés 5 százalék körül ragadt. Számos tényező – a Brexit, a kereskedelmi háború – rontja a hangulatot, ám a reálgazdaság ezt nem érzi meg.

Virovácz hangsúlyozta: a magyar növekedést a feszes munkaerőpiac, az emelkedő bérek, a növekvő fogyasztás és a tőkefelhalmozás vezérli.

A negyedik negyedévben 4,5 százalékos lehet a bővülés, 2019 egészében pedig 4,9 százalékkal nőhet a gazdaság – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A legfrissebb, októberi és novemberi beszerzésimenedzser-indexek és hangulatindexek kedvezők, elsősorban a vállalatok bizakodók. Ezek a mutatók azt sugallják, hogy a negyedik negyedévet is lendületes növekedéssel zárja a magyar gazdaság.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható