Mindent visznek a számlabetétek

Visszafogottan hat a lakossági betétek növekedésére a Magyar Állampapír Plusz, miközben a látra szóló és folyószámlabetétek aránya folyamatosan emelkedik az állományon belül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezek szerint októberben a betéti szerződések tranzakciós egyenlege 174,7 milliárd forint pluszt mutatott, vagyis a lakossági ügyfelek jóval több pénzt helyeztek el a számláikon, mint amennyit kivettek.

Tehát a betétekből változatlanul kevés pénz áramolhat a lakossági szuperállampapírba, igaz, egy hónappal korábban még 1,3 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók egyenlege. A MÁP Plusz hatása egyébként csak a bevezetésének hónapjában, júniusban volt drasztikus a lakossági betéteknél,

akkor 225,2 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók egyenlege.

A lakossági betétek állománya közben hónapról hónapra újabb rekordokat dönt: az MNB adatai szerint októberben már 8882,2 milliárd forintot ért el, ami 7,4 százalékos növekedés 2018 tizedik hónapjához képest.

A stabil növekedéssel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a látra szóló és folyószámlabetétek aránya is a lakossági portfólióban:

ezek összege az október végéig számolt egy év alatt majdnem 13 százalékkal, 6446,8 milliárd forintra emelkedett,

így az arányuk már 72,6 százalékos az összes betéten belül. (Egy évvel korábban még 70 százalék alatt maradt a lekötetlen számlapénzek aránya a lakossági betéteknél, öt évvel ezelőtt pedig még csak valamivel 38 százalék fölött járt.)

A folyószámlabetétek fokozatos, de gyors térnyerésének – nem meglepő módon – az éven belüli futamidőre lekötött betétek a legnagyobb vesztesei: ezek mennyisége egy év alatt majdnem 15 százalékkal, 1300 milliárd forint körülire csökkent, így az arányuk már nem éri el a 15 százalékot sem a betéti portfólióban.

További részletek a Világgazdaság pénteki számában