Az ünnepi időszakban számos hír jelent meg az őrült bevásárlásokról, megtelt bevásárlóközpontokról, gyakorlatilag teljesen kifosztott áruházakról, boltokról. A KSH és Eurostat adatai pedig arra világítanak rá, hogy egyre több pénzt költünk Magyarországon élelmiszerre – mutat rá az Ynsight Research és a Silberstein & Partners közös kutatása.
A vásárlásról szóló beszélgetések kiemelten fontosak az online térben – legyen szó az akciók megtárgyalásáról, vagy éppen a fogyasztásellenes mozgalmak szerveződéséről.
Tavaly év végén a Pénzcentrum kutatása arra kereste a választ, hogy olvasói körében 2019-ben melyik FMCG üzletlánc volt a legnépszerűbb. Megjelent cikkükben összesítették a 86 ezer beérkezett szavazatot, és kiderítették, hogy adataik alapján
Az Ynsight Research és a Silberstein & Partners kutatócsapata, arra vállalkozott, hogy a kérdést egy más típusú módszertan, a netnográfia alkalmazásával is körbejárja. Kutatásuk során azt vizsgálták, hogy milyen volt az üzletláncoknak a közösségi média lenyomata, az online térben megjelenő vélemények alapján, melyik a magyarok 2019-es kedvence.
A két kutatás eredményének összehasonlításából jól látható különbségek mutatkoznak meg preferenciákban, azonban vannak hasonló tendenciák is. Míg a netnográfiát alkalmazó vizsgálat rávilágít az érzelmek és megnyilvánulások mögött meghúzódó motivációkra, addig a szavazás, pedig egy tudatosabb sorrend felállítására készteti az aktív válaszadókat.
2019 során közel 700 ezer bejegyzés és komment foglalkozott az egyes márkákkal. Ezekre pedig további 2,8 millió like, komment és megosztás érkezett.
Nagy különbségeket regisztráltak az egyes üzletláncok követőinek számában. A követők dimenziójában a Lidl, Spar és Tesco a legnépszerűbb oldalak. Bár az Auchan erősen elhúz a versenytársak előtt, azonban ez csak látszat.
Az Auchan ugyanis az egyetlen olyan oldal, amelynek bár van magyar nyelvű oldala is, követői bázisa nemzetközi, így az kivételnek számít. A CBA és a Príma áruházak külön oldallal rendelkeznek, de az eredeti kutatással való összehasonlítás kedvéért az adatokat összevontuk.
A követők magas száma azonban nem minden esetben jelenti a magas aktivitást. Meglepően a Coop követői jóval aktívabbak, mint amit az amúgy jóval népszerűbb láncok esetében rögzítettek.
A rangsort ún. szentiment analízissel állította fel csoport, amely során egy összehasonlításra alkalmas érzelmi viszonyulás indikátort számoltak, amely mutatja a pozitív és negatív megjelenések arányát. Így a népszerűségről nem csupán a megjelenésszám súlya döntött. A netezők vélemény-nyilvánításai alapján a következő rangsort állíthatjuk fel:
A fenti ábrából következik, hogy nem egyértelmű a kapcsolat a követők száma és aktivitása, a volumen és a népszerűség között.
Az is látható, hogy az online térben némileg más preferenciák jelennek meg, mint a szavazásra építő lista esetében. Az adatokat vizsgálva a kommentelők vélemény-nyilvánítás motivációira következtettek.
Esetükben a Reál elsősorban az akciói és nyereményjátékai miatt került be a kedvencek közé.
Az Aldi esetében a jó minőségű termékek kerülnek fókuszba a Lidl pénztárcakímélő akcióival szemben. Mindkét áruházlánc esetében pozitív kontextusban jelenik meg a műanyagmentességre való 2019-es törekvés, valamint a jónak ítélt karrierlehetőségek.
A CBA / Príma lemaradása, negatívabb megítélése pedig a bejegyzések átpolitizált kontextusának köszönhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.