Tizedével drágult a kukorica

Tonnánként 47-48 ezer forintos kukoricaárakról lehet hallani a piacon, ez ötezer forintos emelkedés január eleje óta – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, rámutatva, hogy a drágulás a korábbi nyomott árból is következik. A nyomott árakat részben az okozta, hogy a piac beárazta az afrikai sertéspestis miatt visszaeső sertéstakarmány-keresletet. Bár helyettesítő termékként valószínűsítették a baromfiállományok növekedését, a baromfitápokban a kalászosok a meghatározóbbak, míg a sertéstápok esetében a kukorica dominál.

Az árcsökkenést segítette a Brexit körüli bizonytalanság is, ami a kukoricát azért érintheti súlyosan, mert a britek körülbelül évi egymillió tonna kukoricának megfelelő feldolgozott terméket (izocukrot, alkoholt, egyéb keményítőt) vásárolnak. Ám amint ismertté vált a Brexit menetrendje és az, hogy az idén még a megszokott szabályok szerint folyik a kereskedelem, a jövő évtől érvényes megállapodások kidolgozására pedig lehet elég idő, megszűnt az árnyomás is. Az Egyesült Királyságnak továbbra is szüksége lesz szemes terményre.

Az átmeneti zavar kevésbé valószínű a vártnál, így az árak is konszolidálódtak.

A kínai koronavírus megjelenése is emelte az árakat. Amikor egy világméretű járvány vagy más, a részvénypiacokra negatívan ható helyzet alakul ki, a befektetők egyik menekülő útvonala a nyersanyagpiac, ahol emelkednek az árak – magyarázta Petőházi Tamás.

A kukorica árát az is emelheti, hogy az Egyesült Államok termése kifejezetten gyenge, 8-10 millió tonna eshet ki.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja