Eurómilliárdokat költ haderőfejlesztésre Románia

Románia, amely 2004 óta NATO-tag, elsőként tett eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának, és 2017-től évente hazai összterméke (GDP) 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

A nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes bukaresti legfelső védelmi tanács (CSAT) által három évvel ezelőtt elfogadott tízéves fejlesztési terv szerint az ország mintegy tízmilliárd euró (3350 milliárd forint) értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket.

A legnagyobb beszerzések között szerepelnek a Patriot rakétavédelmi ütegek négymilliárd dollárért az Egyesült Államoktól, ugyancsak amerikai, Portugáliától vásárolt, tizenkét darab F–16-os Fighting Falcon vadászrepülő 630 millió euróért (a légierő ezen túlmenően még 36 katonai gépet szeretne), továbbá korvettek, légvédelmi rendszerek, csapatszállító páncélosok, katonai teherautók (ezekből mintegy háromezer darabbal látja el a román hadsereget az olasz Iveco) több milliárd euróért.

A bukaresti fegyverkezési láz közepette a hatóságok minden mást alárendelnek a haderőfejlesztés érdekeinek. A Kolozsvártól hatvan kilométerre fekvő Aranyosgyéresen például rekordidő alatt lebonyolították mintegy 400 hektár földterület kisajátítását a város határában több mint három évtizede működő, jelenleg mintegy 200 hektáron elterülő katonai repülőtér bővítése céljából.

A bukaresti parlament ugyanakkor nemrég 300 millió eurót hagyott jóvá a támaszpont korszerűsítésére – erre elsősorban többcélú harci repülőgépek, egyebek között az F–16-os repülőraj fogadása céljából van szükség.

A NATO keleti szárnyán található légi bázis nagyon fontos hídfőállásnak számít az amerikai hadsereg számára, amely – a fekete-tengeri Mihail Kogalniceanu támaszponthoz hasonlóan – itt igyekszik tartani a frontot az Oroszország felől vélelmezett fenyegetéssel szemben.

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok az elmúlt időszakban 14 millió dollárt folyósított a gyéresi repülőtér korszerűsítésére,

sőt nemrég ide vezényelt néhányat abból az MQ–9 Reaper típusú drónból, amelyről januárban kilőtték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja