Kivárásra számítanak az MNB-től

Nagyot változott a hazai monetáris politikai helyzetkép az előző kamatdöntés óta. A régióban legalacsonyabb a magyar reálkamat, a forintra nehezedő leértékelődési nyomást erősítette a koronavírus miatti globális lassulás okozta aggodalom, ráadásul a januári inflációs adat – a várakozásokat meghaladó mértékben – 4,7 százalékra emelkedett, miközben az Magyar Nemzeti Bank (MNB) a decemberi inflációs jelentésében 4,3 százalékot várt. A forint gyors leértékelődését látva az MNB folyamatosan csökkentette az FX-swapok állományát az elmúlt hetekben, ami a bankközi likviditás csökkenésén keresztül a bankközi kamatok, a Bubor emelkedéséhez vezetett.

Ráadásul Nagy Márton, az MNB alelnöke az inflációs adat közzététele után bejelentette, hogy a jegybank képes bármit megtenni azért, hogy a fogyasztói árindex a célsávon belülre (3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont) kerüljön. Ugyanakkor, miután a 3 hónapos Bubor hozama az utóbbi hetekben 0,16 százalékról 0,6 százalékra emelkedett, a jegybank jelezte a piaci szereplőknek, hogy megítélése szerint a kamatemelkedés mértéke már túlzó.

A fentiek miatt a jövő heti monetáris politikai döntések – a swapaukciót és a kamatmeghatározó ülést követő közlemény – fokozott figyelmet érdemelnek – vélik az OTP Bank makrogazdasági elemzői. Bár az infláció a következő hónapokban – az előző évi élelmiszerár- és üzemanyagár-emelkedés miatti bázishatások kifutásával – várhatóan 4 százalék alá csökken, ám a forint leértékelődésével emelkedik annak a veszélye, hogy a magas inflációval együtt nőnek az inflációs várakozások, ez pedig tovább emelheti a maginflációt. Ha ez megtörténik, akkor a jegybanknak a jövőben nehezebb dolga lehet az infláció féken tartásában – írta kitekintésében Módos Dániel, a pénzintézet makrogazdasági elemzője.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja