Százezer euróval támogatják az épületkorszerűsítési megoldásokat

Az Európai Unió épületeinek közel háromnegyede energiapazarló – közölte az EIT Climate-KIC.

A probléma kezelésére már számos innovatív megoldás áll rendelkezésre, ám rengeteg olyan kiaknázatlan lehetőséget rejt az építőipar, amellyel tovább korszerűsíthetők a meglévő alapanyagok és eljárások.

Az EIT Climate-KIC 100 ezer eurós összdíjazású inkubációs programja május 6-ig olyan magyar vállalkozások jelentkezését várja, amelyek épületkorszerűsítési megoldásokkal válaszolnak a klímaváltozás kihívásaira.

Az Európai Unióban az energiafelhasználás 40 százalékát fordíták az épületek hűtésére és fűtésére, és azok közel 75 százaléka alacsony energiahatékonysággal kerül felhasználásra.

Itthon fűtésre, meleg vízre és főzésre használják a háztartási energiafogyasztás 80 százalékát és a KSH szerint körülbelül 4,4 millió otthon szigetelése nem felel meg a modern elvárásoknak.

A korszerűtlen és nem energiahatékony megoldásokkal szemben olyan lépésekre van szükség, mint ahogyan azt a World Green Building Council is teszi zéró szén-dioxid-kibocsátás vállalásával . Az aláírók – akik száma meghaladja a nyolcvan vállalatot és kormányt – ígéretet tettek arra, hogy saját épületportfóliójuk 2030-ig nettó zéró szén-dioxid-kibocsátással működjön.

Hosszú távú elképzelésük, hogy 2050-ig az aláírók épületei – beleértve a már meglévőket is – zéróemissziósak legyenek. Az EIT Climate-KIC Retrofit Startup Acceleration programja azokat az ötletgazdákat támogatja, akik innovatív elképzeléseikkel az épületkorszerűsítés terén alkotnak maradandót. Az inkubációs program összesen 100 ezer euró vissza nem térintendő támogatással járul hozzá a fenntartható ötletek sikeres megvalósulásához.

Egy „zöld” épület tervezőjének minden életciklusában szem előtt kell tartania az energiahatékonyságot és a károsanyag-kibocsátást a tervezéstől kezdve, az üzemeltetésen, karbantartáson át az élettartam végéig, amikor az anyagok visszagyűjtésre, illetve újrahasznosításra kerülhetnek.

Az energiahatékonyság akár egy renoválás során is növelhető; a New York-i Szent Patrik katedrális legutóbbi felújításakor az épület éves energiafelhasználását közel harmadával csökkentették, így jelentősen mérséklődött a környezetterhelése.

Ahhoz, hogy egy épület fenntarthatósági szintjét mérni tudjuk, többféle rendszer áll rendelkezésünkre. Ilyen például a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), amelyet 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban.

A rendszernek köszönhetően a pályázók pontszámokat érnek el különböző területeken – mint a fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége vagy az innováció – és ezeket a pontszámokat összesítve az egyes projektek elnyerik a megfelelő minősítést.

Budapesten 2009-ben szigorított LEED v3 minősítést kapott az Infopark E épülete. Akkoriban mérföldkőnek számított, mivel itthon ez volt az első megvalósult épület, amely elnyerte ezt a minősítést. Azóta összesen 11 másik épület szerzett ugyan ilyen elismerést, többek között a Four Points by Sheraton vagy az MTK új Hidegkuti Nándor Stadionja.

Támogatás fenntartható építőipari és építészeti startupoknak

Az EIT Climate-KIC Retrofit Startup Acceleration programot hirdet, amelybe az épületkorszerűsítési és építőipari megoldásokkal rendelkezők jelentkezését várja. Elsősorban olyan kihívásokra várnak innovatív megoldásokat, mint:

A jelentkezőknek lehetőségük nyílik iparági szakemberekkel és business coach-okkal együttműködve véglegesíteni üzleti modelljüket, feltérképezni a piacot, hogy a validálást követően sikeres vállalkozássá váljanak. A féléves inkubációs időszak végén a startupok szakmai zsűri előtt prezentálják terméküket vagy szolgáltatásukat. A legjobb ötletek akár 25 ezer euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatásban is részesülnek.