Sok izgalom várja a forintbefektetőket

A keddi kamatdöntő ülés több okból is fontosnak ígérkezik az OTP Elemzési Központjának heti kitekintője szerint. Az elmúlt hetekben távozott a jegybank alelnöki posztjáról Nagy Márton, ráadásul a jegybank határozatlan időre leállította a kötvényvásárlási programját is. Ezenkívül publikálják az Inflációs jelentést és azzal együtt az új növekedési és inflációs prognózist. A jegybankban történt személyi változások miatt fontos kérdés, hogy Nagy Márton távozása jelenthet-e irányváltást az MNB monetáris politikájában, és a leállított kötvényvásárlási program ennek az első lépése volt-e. Ehhez kapcsolódó fontos adalék, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnökjelöltje egy elemzői háttérbeszélgetésen elmondta: a jegybank komfortos a mostani kamatszintekkel.

Az elmúlt időszakban a forint a járvány előtti szintek, azaz 340 közelébe erősödött az euróval szemben, a hosszú kötvényhozamok pedig emelkedtek a kötvényvásárlási program leállítása miatt. Az infláció 2,2 százalékra csökkent az olajárak esése következtében, de az inflációs alapmutatók még mindig 3 százalék fölött vannak. Az említett folyamatok Módos Dániel szerint az európai stimulusintézkedésekkel együtt kérdésessé teszik, hogy az inflációs kockázatok megnyugtatóan eltűnnek-e középtávon. Mindezek miatt az OTP elemzői úgy vélik, fontos lesz, hogy a holnapi ülésén a jegybank hajlandó-e továbbra is fenntartani a rövid kamatokat, vagy pedig csökkentene, hogy segítsen a járvány gazdasági hatásainak mérséklésében. Az utóbbira – a cél alatti infláció mellett – indok lehetne az is, hogy a környező országokhoz képest nálunk a legmagasabb a rövidkamat-szint.

A fentieken kívül hétfőn teszi közzé az MNB az első negyedévi fizetésimérleg-adatokat – ez volt az utolsó időszak, amelyet még nem befolyásolt a veszélyhelyzet. A folyó fizetési mérleg egyenlege az előzetes adatok szerint 229 millió eurós többletet mutatott. Mivel az előbbiben szereplőnél a GDP-statisztika külkereskedelmi egyenlegének többlete 153 millió euróval magasabb volt, akár 400 millió euró is lehet az első negyedévi többlet. Ez érdemben jobb adat, mint az egy évvel korábbi 100 millió eurós deficit, és jócskán javulhatott a külső egyensúly többi mutatója is. Ráadásul a GDP 53 százaléka köré eshetett a külső adósságmutató is (57 százalékról). Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt áprilisban az export jobban (mínusz 40 százalék) esett, mint az import (mínusz 30 százalék), így előretekintve az OTP Elemzési Központja szerint átmenetileg romlani fog a külső egyensúly.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható