Sok település járt jól az elmúlt hét évben

A GKI Zrt. megvizsgálta a települési és kerületi vásárlóerő (nettó keresetek, nyugdíjak, szociális ellátások) változását 2012-ről 2019-re. Átlagosan 67 százalékkal növekedett a települési vásárlóerő nominális értéke a vizsgált 7 év alatt, mely éves átlagban 8 százalékos bővülésnek felel meg – derül ki az intézet közleményéből.

502 településen és 6 kerületben a 7 év alatti növekedés nem érte el az 50 százalékot, mely évi átlagban kevesebb, mint 6 százalékot jelent.

Átlag alatt, 50-60 százalék között növekedett 677 település és 3 kerület. Átlagosan 793 település és 3 kerület, míg átlag feletti 70-80 százalék közötti növekedés volt 599 településen és 5 kerületben. Kiemelkedő volt 584 település és 4 kerület helyzete, ahol 80 százaléknál is nagyobb volt a vásárlóerő növekedés.

egyes részei nagyobb ütemben növekedtek, mint az ország többi része. Ezzel ellentétben a délnyugati és északkeleti megyék rendre a lassabban növekedők közé tartoztak.

Vagyis a jólét növekedése jelentős területi különbségek mellett valósult meg. Ennek oka részben a minimálbéres népesség eltérő aránya az egyes településeken (a minimálbér messze az átlag felett emelkedett a vizsgált időszakban), részben pedig a közmunka elérő elterjedtsége voltak. Ez utóbbi a közmunka elindulásakor emelte a települési jövedelmet, de mivel a közmunkás bér szinte alig emelkedett az utóbbi években, később visszafogta a települési vásárlóerő növekedését.

A települési összes vásárló erő mellett érdemes megvizsgálni a 2019-es egy főre jutó településenkénti vásárlóerőt is! 312 településen nem érte el az 1 millió forintot az egy főre jutó települési vásárlóerő tavaly. Átlag alatti, azaz 1 és 1,3 millió között volt 740 településen és a 7. és 19. kerületekben. 1009 településen és 5 kerületben átlagos 1,3-1,6 millió forint volt ez az érték.

Átlag feletti, 1,6-1,9 millió volt 717 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 10 kerület és 285 település helyzete, ahol 1,9 millió forint feletti volt az egy főre jutó vásárlóerő. Az ábrán jól látható, hogy a Dunántúl északi felében és Közép-Magyarországon találhatóak rendre a magasabb vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szerényebb vásárlóerővel rendelkező települések Dél-Dunántúlon és Észak-Kelet-Magyarországon találhatóak.

Látható, hogy ahol magas az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott gyarapodtak a jövedelmek is a legnagyobb ütemben, tehát a szegényebb települések egyre jobban leszakadtak, míg a gazdagabb települések előnye tovább növekedett.

Ezek alapján 2019-ben a következő három-három településen volt a legnagyobb és legkisebb az egy főre jutó vásárlóerő értéke:

Ez a koronavírus járvány hatására várhatóan még élesebben fog jelentkezni.