Magyarország a 2014–2020-as uniós ciklusban elérhető források 48 százalékát hívta le eddig, az arány 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Amiatt korai aggódni, hogy Brüsszelben ragadna egyetlen forintnyi támogatás is, hiszen egyrészt a ciklus hét- plusz kétéves, tehát 2022 végéig van még idő, másrészt a 2007–2013-as időszakban jóval kedvezőtlenebbek voltak az időközi részeredmények, végül mégsem vesztett pénzt az ország.
A mostani hétéves időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad.
Bár az EU a január 31-i Brexit óta papíron már csak 27 tagú, az Európai Bizottság adatbázisa Nagy-Britanniával is számol a britekre vonatkozó, év végéig tartó átmeneti időszak, valamint az őket is érintő fejlesztési programok kifutása miatt.
Főként a brit kilépés, valamint az uniós testület változó prioritásai miatt előzetesen arra lehetett számítani, hogy a 2021–2027-es uniós ciklusban akár 15-20 százalékkal kevesebb forrás jut Magyarországnak. A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) javaslatcsomag valóban visszaesést sejtet, hiszen a mostani várakozások szerint az előző érára jutó, mintegy 9000 milliárd forinttal szemben a folytatásban „csak” nagyjából 7400 milliárddal számolhatunk. Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke azonban a Világgazdaságnak kiemelte:
fontos szempont, hogy euróalapú az elszámolás, a magyar gazdaság erejét és mozgásterét tekintve középtávon bizakodásra adhat okot, hogy az éppen aktuális, 350 forint feletti árfolyammal szemben állítólag 330-as kurzussal tervez a kormányzat.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.