Még 4 év kell mire a légi forgalom kilábal a válságból

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) európai divíziója szerint a korábban vártnál egy évvel később, csak 2024-ben állhat vissza a 2019-es szintre az utasforgalom az európai repülőtereken.

A szervezet csütörtöki közleményében azt írta, júniusban a vártnál jóval kevesebb, 16,8 millió utast kezeltek az európai légikikötőkben, ez a tavalyi szinthez képest 93 százalékos csökkenés.

Bár június elején még 267 ezer, a hónap végére pedig már 757 ezer utast regisztráltak naponta, ez még mindig elenyésző az egy évvel korábbi 8 milliós napi átlagos forgalomhoz képest.

Nehéz az újrakezdés a buapesti reptéren

A 85 ezres júniusi utasforgalom 94 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Az ACI felhívta a figyelmet arra, hogy

az előző hónaphoz képest marginális, 5 százalékos javulás figyelhető meg, és a júliusi előzetes adatokból az látszik, hogy a forgalom a tervezett 30 helyett alig 20 százalékos mértékben áll majd helyre.

Emiatt az ACI módosította a májusban kiadott előrejelzését: most azzal számolnak, hogy 2023 helyett csak 2024-ben érik el a 2019-es utasforgalmi szintet, az európai repülőterek forgalma éves szinten 64 százalékkal csökken, és 32,4 milliárd euró bevételkieséssel kell számolniuk a légikikötőknek, 67 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban.

Olivier Jankovec, az ACI Europe vezetője a közleményben az uniós tagállamok utazási korlátozásait tette felelőssé a lassabb növekedésért. Állítása szerint

még a nyári csúcsidőszakban is érezteti hatását, hogy a nemzetállamok nem hangolták össze az intézkedéseiket, ez pedig rombolja a légiközlekedésbe vetett bizalmat.

További problémaként említette, hogy alacsony a gépek kihasználtsága, ezért a repülőterek bevételei nem nőnek annyira, mint a kiadásaik, ezért rövid időn belül számos regionális repülőtér anyagi támogatásra szorul, különben az üzemeltető csődbe megy.