Tovább nőtt a fogyasztók bizalma

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a mérése kezdete óta eltelt időszak legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd június-júliusban lassabb ütemben korrigált.

Az index májusban a koronavírus lassú lecsengése és az áprilisi erős bizonytalanság enyhülése következtében 11,3 ponttal emelkedett, majd júniusban 5,7, júliusban 5,9 ponttal nőtt tovább (szezonálisan kiigazítva), s ezzel összességében az áprilisi zuhanás 61 százalékát dolgozta le.

Az index jelenleg a 2015 őszén mért szinten áll. Az adatfelvétel módszere az előző hónaphoz hasonlóan online, áprilisban kényszerűségből a személyes interjúkról áttértünk az online felmérésre.

Júliusban a fogyasztói bizalmi indexet alkotó négy részmutató mindegyike javult. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását közepesen javulónak értékeli, e mutató a márciusi nulla közeli átlagos szintről -28,1 pontra csökkent, majd májusban 10 ponttal -18,1 pontra, júniusban 5,5 ponttal -12,6 pontra, majd júliusban 3,1 ponttal -9,5 pontra emelkedett (összességében az áprilisi esés 67 százalékát dolgozta le). Áprilisi esésének 54 százalékát dolgozta vissza három hónap alatt a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése. A mindenkori minimumához közeli -65 pontról -46-ra emelkedett májusban, -40,4-re júniusban, -34,9-re júliusban.

A legnagyobb esést elszenvedő, a munkanélküliek számának jövőbeli alakulását mérő alindex áprilisi esésének 54 százalékát tudta ledolgozni három hónap alatt, 68,4 pontról 33,3 pontra emelkedett, mely még mindig alacsony érték (itt a magasabb a rosszabb érték).

Áprilisban a sokkhatás legkevésbé a saját jövőbeli megtakarítási képességet érintette, ráadásul májusban a mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta, 3,1 ponttal nőtt (-34,8 pontra). Ezt követően júniusban stagnált, majd júliusban 5,1 ponttal emelkedett (mely már jóval a februári szint alatt áll).