A balatonszemesi Kistücsökben népszerűsítették a bárányhúst

Augusztus 7-8-án bárányhúst népszerűsítő Bárány napokat tartanak, agrár- és turisztikai szereplőkkel megalakul a Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter, a juhtenyésztők kétféle támogatást is igénybe vehetnek – egyebek közt ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján hétfőn, Balatonszemesen a Kitücsök Étteremben.

Az utóbbi években 900 ezer és 1,1 millió között változott a magyar juhállomány – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a tájékoztatón. A magyar vágójuh termelés döntő többsége, körülbelül évi 600-650 ezer bárány jut az exportpiacokra. Az agrárkormányzat a támogatáspolitikával az szeretné elérni, hogy növekedjen a juh- és kecsketartási kedv, valamint, hogy a más mezőgazdasági tevékenységre kevésbé alkalmas területeket kecsketartásra hasznosítsák. „Szeretnénk, ha ismét emelkedne, és 1,2-1,5 millióra nőne a magyar juhállomány” – fogalmazott. Mint mondta, a kormány az ágazat megsegítésére anyaállatonként 1250 forint lehívható támogatást biztosít, továbbá a juhtenyésztők is élhetnek azzal a napokban megjelenő pályázati lehetőséggel, amely 50 milliárd forintos keretet biztosít állattenyésztő telepek korszerűsítésére.

Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a spanyol INTEROVIC társ-szervezettel közösen nyertek uniós pályázatot „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” néven, mely program 2018-ban indult és 2020 végén záródik, de már pályáznak a folytatásra. A kampány részeként rendezik meg minden évben a kétnapos Bárány napokat, éttermekben, kiskereskedelmi láncok üzleteiben kóstoltatva bárányhúsból készült ételeket. Sikerként értékelte, hogy az induló évben 25, tavaly 56, idén több mint száz étterem csatlakozott az akcióhoz. A tapasztalatok szerint az, aki kóstolt már jól elkészített bárányhúst, az saját konyhájában is szívesen elkészíti ezeket az ételeket.

Kukovics Sándor beszélt arról is, hogy várhatóan októberben megalakul a Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter. Ebben a turizmus, a vendéglátás, az agrárium, valamint a kreatív ipar működik majd együtt kampányokban, hogy jobban kihasználják az ágazatok közötti gazdasági, promóciós és pályázati lehetőségeket. Hangsúlyozta, az alapvető cél, hogy a szezonális termékek közvetlenül, a lehető legrövidebb ellátási láncon keresztül jussanak el – a vendéglátás, a turizmus, a termelés és a táplálkozástudomány közreműködésével – a fogyasztókig. A terméktanács vezetője az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, az 1 főre jutó uniós átlagfogyasztás juhhúsból 1,9 kilogramm évente, míg a magyar 0,35-0,38 kilogramm az utóbbi években. A bárányok több mint 90 százalékát exportálják. Jelenleg 8100 nyilvántartott juhtartó van az ágazatban, és 3-4 ezer két állatnál többel rendelkező kecsketartó, amely 20-22 ezer család megélhetését biztosítja.

Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia képviseletében és a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló étterem házigazdájaként elmondta, az együttműködő szervezetekkel azt vállalták fel, hogy minőségi magyar alapanyagokból, szezonális termékekkel kiegészítve mutatják be a magyar gasztronómia sokszínűségét.