Az idén már több mint ötezer kereskedés húzta le a rolót

Kereskedelemmel és gépjárműjavítással már csak 118 353 vállalkozás foglalkozik Magyarországon, 5372-vel kevesebb, mint a múlt év végén – derült ki a Nemzeti Cégtár legutóbbi, augusztus 20-i állapotokat tükröző kimutatásából. Az idén 3909 céget alapítottak az ágazatban, miközben 5492 piaci szereplő szüntette meg tevékenységét. Emellett már 6138 kereskedés került végrehajtás alá, szemben a tavalyi 11 500-zal, a kényszertörlési eljárások számát tekintve pedig az idei 3183-as részeredmény követi a múlt évi 6693-as egész éves adatot. Továbbá ebben az évben 845 cég felszámolása indult meg, miközben 2019-ben összesen 1558 ilyen típusú eljárást tartottak nyilván, a tavalyi tizenkét csődeljárás után az idén egyelőre öt indult meg.

A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy a koronavírus-járványtól független trend a piac zsugorodása.

A cégmegszűnések száma hasonló havi értékeken mozog, mint a pandémia előtti hónapokban, illetve 2019 hasonló időszakában. Ugyanakkor a korlátozások enyhítésének hatására júliusban már relatíve magas volt az újonnan induló vállalkozások száma. Ez jelenthet egyfajta befektetői optimizmust, amelyet azonban egy drasztikus második hullám könnyen visszavethet. A kereskedelemhez hasonló trendek körvonalazódnak a turizmusban és az élelmiszeriparban is: egy eleve koncentrálódó szférát billentett meg a járvány, hosszú távon azonban ettől független a kisebb szereplők lemorzsolódása a nagyobb, fejlettebb, tőkeerősebb riválisokkal szemben.

A júliusi kiskereskedelmi adat több szempontból is vízválasztó lehet, miután áprilisban 81 hónapja tartó növekedést tört meg a 10,2 százalékos csökkenés, amelyet májusban további 2,1 százalékos visszaesés, majd júniusi stagnálás követett. A szakértők többsége szerint a nyár közepére helyrebillenhetett a boltok forgalma, s legalább akkora összeg lehetett a kasszákban a hó végén, mint egy évvel korábban. Mindenesetre júniusban még 6,7 százalékpontos csökkenést idézett elő a kiskereskedelmi forgalomban a veszélyhelyzet, míg a járvány nélkül lényegében azonos mértékű növekedés lett volna becsülhető. Az iparcikküzletek volumenindexe 6,3, az üzemanyag-forgalom pedig 12 százalékponttal lett alacsonyabb annál, mint amire a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai nélkül számítani lehetett. Az élelmiszerboltok bevételeit csak kismértékben vetette vissza a pandémia: míg a 75 százalékos súllyal rendelkező vegyes üzletek értékesítése 1,4, addig az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteké 2,5 százalékkal mérséklődött.